Megáldották az újonnan épülő császlói Szent Imre-kápolnát

A csengeri egyházközséghez tartozó újonnan épült császlói Szent Imre-kápolna első templombúcsúját püspöki szentmisével, kápolnaszenteléssel ünnepelték november 6-án. Az egyházmegye központjától legtávolabb eső Császló község lakossága mintegy 350 fő, iskola és óvoda már nem működik a faluban, de a kápolna újjáépítésére mégis igényt tartottak az ott élők, ragaszkodva hitükhöz, bízva abban, hogy a közösség megmarad és erősödni fog. A mintegy 65 m2-es, 50 főt befogadó közösségi házként is funkcionáló császlói kápolna helyet ad vasárnaponként a görögkatolikus liturgia megtartására is. A szentmisén Márku János Csenger plébánosa külön örömmel üdvözölte Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt is, akinek jelenléte meghatározó és különleges alkalmat jelent az egyházközség kicsiny közösségének az életében. János atya köszönetet mondott dr. Tilki Attila országgyűlési képviselőnek, Pásztor György polgármesternek és elődjének, Kanyó Józsefnek a segítségéért is, valamint a hívek az áldozatos munkájáért.

A kápolna megáldásán a hívekkel együtt ünnepeltek a Szatmári esperesi kerület papjai és a környező települések görögkatolikus parókusai is.

„Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.” Jézus felszólítása az evangéliumban (Lk 12, 35-40) az éberségre tanít bennünket.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmisén elhangzott elmélkedésében a kápolna védőszentje, Szent Imre herceg életpéldáján keresztül mutatott rá az éberségre, és kérte a közbenjárását az ott élőkre, azokra, akik részt vettek a kápolna építése körüli munkálatokban.

Szilárd hit, példás élet

– Mert a készenlét azt jelenti, álljunk készen, hogy mindig készséggel tegyük a jót, mindazt, amire Isten meghívott bennünket. Az égő gyertya pedig a hitünk világosságára mutat rá. Őrizzük azt minden ellenszéltől, ellenséges erőtől, hatalomtól! Vigyázzunk rá, vagyis legyen bennünk éberség, figyelem arra, hogy megőrizzük hitünket, istenkapcsolatunkat, és mentesek maradjunk a világ szennyétől – fogalmazott elmélkedése bevezetőjében a főpásztor, majd rámutatott arra, hogy Szent Imre herceg élete példát ad nekünk abban is, hogyan neveljük a gyermekeinket, a ránkbízottakat: Szent Imrét nevelője, Szent Gellért, valamint a szülei, édesanyja, Boldog Gizella és édesapja, Szent István király tanították a Szentírás ismeretére, az istenes életre. Szent István király fiához intézett intelmeiben arról ír, hogyan kell erényes életet élni. Ezt szintén példaként állította a főpásztor a jelenlévők elé, mert sokszor megkísért bennünket a gondolat, hogy a mai világban nem lehet erényes életet élni, ebben a világban – amely bonyolult, tele van rosszal, gonoszsággal, bűnnel, veszéllyel, háborúval és betegségekkel –, az embernek ügyeskednie kell, hogy megállja a helyét, életben maradjon, hogy túlélje. De Szent Imre életében is mai világ volt. Szent István királynak is voltak nehézségei az éppen csak megtért népével, de abból a helyzetből hozta ki a legtöbbet és példát adott a fiának. Fölnevelték Szent Imrét, aki csatákat vívott, szüzességet fogadott, amit még a házasságában is megtartott. Szent Imre herceg az Istennek nem valamit, egy adományt, még csak nem is saját magát akarta adni, hanem azt, amit Isten kért tőle. Isten ma mit kér tőlünk, van-e hozzá bátorságunk, képességünk, hogy az Ő akaratát megtegyük, hogy valóra váltsuk a hozzánk érkező, bennünket szíven találó üzenetét, igéjét? – tette fel a kérdést Ferenc püspök.  – Szent Imrében, egyházmegyénk védőszentjéhez, Szent Lászlóhoz hasonlóan tisztelhetjük a szilárd hitet, és példát vehetünk róla, kérhetjük közbenjárását az erényes életre, hogy tisztán éljünk, távol tartva magunkat minden bűnös és külső hatástól. Isten akaratát teljesítve éljünk erényes, becsületes, tisztességes, egyházunkat, nemzetünket, hazánkat, közösségünket szerető emberként! Hogy mi Isten akarata az életünkben, erre egy egyszerű példát mondott püspök atya: amikor az itteni hívek készültek erre az ünnepre, megtették a maguk dolgát, amit Isten tőlük kért. A mai kornak is megvannak a szent emberei. Lehet, hogy ők nem lesznek szentté avatva, nem lesznek ismertek, de a hétköznapok hősei a gyermeknevelésben, a családok támogatásában, a szeretet, a hit továbbadásában, és megteszik azt, ami tőlük telik. Isten tőlünk is várja a választ a szeretetére. Szent Imre azt adta Istennek, amit tőle kért, és mindig készen volt erre: Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát. Legyünk készen az Istennel való találkozásra.

Készen állni a nagy dolgokra

A főpásztor a 95 éves Kerényi Lajos piarista atya egyik interjúja során elhangzott gondolatát idézte: Az embernek készülni kell a nagy dolgokra az életében, de az igazán nagy dologra mindig készen kell lenni. Nagy dolog egy hivatás, a házasság, családalapítás, házépítés és ezekre akár éveket is kell készülni. De az igazán nagy dolog, amire mindig készen kell lennünk, az az Istennel való találkozás.

Hol találkozunk az Istennel? Az imádságainkban, a szentségekben, a másik emberben és a halálunk pillanatában: Legyünk készek imádságos életet élni, vagyis az életünk legyen imádság, istendicsőítés! Legyünk készek az Eucharisztiában magunkhoz venni Krisztus szent testét! Legyünk készek arra, hogy álljunk a másik ember szolgálatába, még akkor is, ha ellenséges, ismerjük fel, hogy benne Isten közelít felénk! Legyünk készen a halálunk pillanatában a nagy találkozásra, mert az a keresztény hitünk alapja, hogy mi nem a semmibe hullunk, hanem a könyörülő Isten kezébe, és az életünk nem véget ér, hanem beteljesedik, miként Jézus Krisztusnak beteljesedett az élete a kereszten.

Kérjük Szent Imre, az első szent magyar család, magyar szentjeink közbenjárását, hogy mi is élő hittel, égő gyertyával, a jóra való készséggel, erényesen tudjunk élni itt a földön és mindig készek legyünk az Istennel való találkozásra! – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmise végén dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő köszöntötte a jelenlévőket és Szent István Intelmeinek egy sorát idézte: „Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.” A képviselő példaként említette Lónyai Menyhértet, akinek születése 200. évfordulóját ünnepli ebben az évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az itt élők sokat köszönhetnek munkásságának. Egész életében éjt nappallá téve dolgozott, 1871-1872 között az ország miniszterelnöke is volt. Az akkori sajtó vasembernek hívta őt. A képviselő kiemelte, hogy nagyon fontos a vasember jelenléte a mai világban is, ezért minden ember a maga területén vasemberként kell, hogy harcoljon a fenyegető veszélyek ellen, akár egy közösségi házban, vagy Isten házában is.

Az Ágoston László építész tervei alapján elkészült császlói Szent Imre-kápolna építést a Magyar Falu Program támogatta, összesen 29 millió forinttal.

- Kovács Ágnes, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye -