Kellett az „esőtánc”, végre van vizünk

Akik a tavalyi extrém mértékben aszályos nyáron epekedve kémlelték az eget, esőért imádkozva, most alighanem örömmel nyugtázzák, hogy gyakran elő kell vennünk az esernyőket. Mintha valami helyrebillenni látszana, vélnénk, ami részben igaz is. És a csapadékos télnek remélhetően még ezzel sincs vége. A meteorológusok szerint újabb mediterrán ciklon garantál további millimétereket térségünkbe esőből a jövő hét közepéig. 

Kíváncsiak voltunk, hogyan látják a vízgazdálkodásunk esélyeit mindezek tükrében a szakemberek, akik talán még a civil lakosságnál is jobban várták a hasznosítható vizet. Lucza Zoltán, a FETIVIZIG vízrajzi osztályvezetője szerint szerencsére a természet okos, úgy tűnik, most vissza is ad valamennyit abból, amennyit az elmúlt években elvett. 

– Egyelőre úgy tűnik, jobb feltételekkel vágunk neki a 2023-as évnek, mint a tavalyinak, 100 milliméterrel több csapadék hullott, mint a 2021-es év végén, és a tározóink 54 százalékos telítettsége is 63 százalékra nőtt. De még mindig nem állíthatjuk, hogy látjuk az alagút végét.

– Végre esik, örvendezhetünk, még ha kerülgetnünk is kell a tócsákat, a sarat. Tavaly nyáron, de az elmúlt években is alig kaptunk az égi áldásból, főleg a Nyírségben. Akkor a tél sem hozott csapadékot, majd minden idők legmelegebb nyara köszöntött ránk szeptemberig, 24,7 Celsius fokos átlaghőmérséklettel, 61, több mint 30 foknyi léghőmérsékletet produkáló hőségnappal. 

– Július közepére olyan mértékű vízhiány alakult ki, hogy még az Országos Vízügyi Főigazgatóság Műszaki Irányító Törzse is összeült, és abból próbált a vízügy kihozni valamit, amit az április és a szeptember elenyészően csapadékos időszaka adott, idézte fel kérésünkre a közelmúltat Lucza Zoltán vízrajzi osztályvezető.

Jól jött az árhullám

– A csapadékhiány 223 milliméteres volt, a csatornáink 90 százaléka, és több tározónk kiszáradt, az átlaghoz képest 50 százalékkal kevesebb eső esett. A megyében 47 talajvízkutunk van, ebből 14-ben történelmi kisvízszintet mértünk, a Szamoson Csengernél ugyanez a kisvízszint mínusz 143 centiméteren állt, 11 centiméterrel meghaladva a történelmi mélypontot – sorolta az elrettentő adatokat. 

– Precíziós vízgazdálkodásra átállva azon igyekeztünk, hogy minél több öntözőcsatornába jusson víz, ahová csak lehet – tette hozzá.

Szerencsére Szeptemberben már esett annyi, hogy aszályról már nem beszélhettünk, de az igazi megváltást a decemberi esőzések hozták el. 

– Annyi eső esett akkor átlagban – közel 100 milliméter –, mint amennyi két hónap csapadékmennyisége átlagosan. A másodfokú árvízvédelmi készültséget meghaladó Tiszabecsi, és a Tivadar alatti elsőfokú árhullámnak köszönhetően szépen töltődtek a tározóink, a Szabolcsveresmarti vízszintje 138 centimétert emelkedett a beérkező ötmillió köbméterrel, a Szamossályi tározóba 230 ezer köbméter víz ömlött, és 20 ezer köbmétert ökológiai vízpótlásra is tudtunk fordítani a Tisza, a Szamos és a Túr vizéből – tudtuk meg.

Igen, ma már az árvíz – hiszen kiépültek a töltések, vannak árapasztó tározóink – kevésbé fenyegetőbbek az aszálynál, aminek a veszélye bármikor ismét fennállhat, figyelmeztetett a szakember. 

– Sajnos az éves csapadékdeficit még így is 114 milliméternek felel meg, és a kívánt csapadékból mintegy 20 százaléknyi, a talajvízhez pedig 25 százalék hiányzik.

Nem csökken, de változik

– Ugyan a talajvízszint is emelkedett most 30 centimétert, de még mindig 2 méterrel marad el az ideálistól. És még nyitott kérdés, mennyire lesz száraz a nyár. Jelentős hóvízkészlet kellene a télen, valamint szükség lenne egyenlő eloszlású esőzésekre, különösen a Medárd nap körüli időszakban. A Nyírségen pedig már aligha segíthet más, mint az a most tervezett 87 kilométeres csatornahálózat, ami vásárosnaményi vízkivétellel, és 5 nyomásfokozó szivattyútelep segítségével vinné fel a vizet a Dél-Nyírség dobjaira, kiszolgálva a Lónyay-főgyűjtőt és a főfolyásokat, emelve a talajvízszintet.

É ha már említettük a természetes kiegyenlítődést, dr. Tömöri Mihály, a Nyíregyházi Egyetem docense is úgy véli: több évtizedes időjárási periódusokat vizsgálva van jele valamiféle kiegyenlítődésnek, azzal együtt, hogy a hosszú távú éghajlati megfigyelések adatsorai Magyarországon az országos éves csapadékmennyiség csökkenő tendenciáját prognosztizálják. 

– Mindez persze nem is feltétlenül a csapadék abszolút mennyiségére értendő, mint inkább az esőzések időbeliségének az anomáliáira. Nem akkor esik, amikor korábban megszokhattuk, és megnő az intenzív esőzések gyakorisága, vagyis nagy vízhozam jön egyszerre. Ha a vizsgált tendenciákat tekintjük, várhatóan gyakrabban lesznek ilyen, az átlagostól eltérő enyhe és csapadékos telek, a tavalyi történelmi aszályos nyárhoz hasonlókat, vagy még rosszabbakat hozva maguk után. 

– Lehetnek szélsőséges eltérések két év között is, várhatóak területi hektikus ingadozásokat mutató esők, magyarul az utca elején leszakad az ég, a végén pedig egy szem eső nem hullik, ugyanígy a Dunántúlra jut eső, keletre viszont alig – magyarázta.

Elkerült a bombaciklon

Megpróbáltunk a víz meglehetősen bonyolult globális körforgásából is okokat kikövetkeztetni. A tanár úr szerint az elmúlt években az úgynevezett La Nina hatás érvényesül folyamatosan. Ilyenkor az erős felszíni keleti, délkeleti passzátszél Dél-Amerika felől keletre, Indonézia felé mozdítja a Csendes-óceán melegebb vízfelszínét, a chilei partoknál hideg perui vagy Humboldt-áramlatot hagyva maga mögött. Szárazzá teszi a partvidéket, és rekordmennyiségű csapadékot zúdított például Sydney-re. 

A jelenség általában az egész világra kihat, ám Nyugat-, illetve Középkelet-Európában most a zonális, vagyis nyugat-keleti áramlások erősödtek meg inkább. A nedves légtömegeket, a ciklonokat és azok frontjait hozzánk is az ilyen irányítású mozgások hozták az Atlanti-óceán felől. Szerencsénk is volt, mert bennünket elkerült az északi futóáramlások szétesése, gyengülése, és az ilyenkor kialakuló meridionális (észak-déli irányú) összetevők nem hoztak olyan karácsony környéki hidegbetörést – a média bombaciklonnak nevezte –, amilyet Észak-Amerikának el kellett szenvedni. Persze a télnek még nincs vége, és nem tudni, mikor és hol következik be hasonló – nyilatkozta az egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének tanára.