Félsivatagi állapotok a Nyírségben

A klímaváltozás hatására mind szélsőségesebb az időjárás: a nyarak egyre melegebbek, csapadékszegényebbek – elég csak a tavalyi esztendőre gondolni, amikor az aszály korábban soha nem látott károkat okozott a mezőgazdaságban. Ennek következtében a belvízrendszerekkel kapcsolatosan elvárásként jelenik meg a vízvisszatartás növelése: égetően nagy szükség lenne arra, hogy amikor túl sok csapadék hull, be lehessen tárolni a vizet. Ezt a célt is szem előtt tartották annak a projektnek a megvalósításakor, aminek a részleteiről kedden tartottak tájékoztatást a FETIVIZIG nyíregyházi igazgatóságán. A több mint 6 milliárd forintos beruházás hat projektelemet foglal magába, s a Harangodi-tározó és a Kállai-főfolyás rehabilitációját is érinti.

Szaharai porvihar

– A projekt megvalósításakor figyelembe vettük a klímaváltozás hatásait, mert tudjuk: alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzethez – így fogalmazott Kató Sándor igazgató-helyettes és hozzátette: az, amit korábban a vízgazdálkodás terén tettek, már nem elég. – Amíg egykor a vízelvezetésre kellett nagy hangsúlyt fektetni, addig ma már a vízpótlás-, illetve megtartás a fő feladat. Növelnünk kell a talajvizek szintjét, ahol lehet, hatást gyakorolni a klímára, biztosítani az ökológiai vizeket és teljesíteni a természetvédelmi célokat. Térségünk az aszály szempontjából kezd a Dél-Alföldhöz hasonlítani, lassan félsivatagi állapotok alakulnak ki, tavaly áprilisban például olyan porvihar keletkezett a Nyírségben, mint amilyen a Szaharára jellemző. 2010 óta az igazgatóság működési területén, így a Nyírségben is számos beruházás valósult meg, ezek a hat főfolyás közül ötöt érintettek. Látva a tendenciákat, és azt, hogy milyen nehéz feltölteni a tározókat, tudjuk: új utakat kell keresni. El kell mozdulni a vízpótlás felé, a cél, hogy minél több víz maradjon meg a kritikus területeken talajvíz formájában. A vízgazdálkodás céljait el kell érnünk, de mindenki, aki ezen a területen dolgozik, tisztában van azzal, hogy ezt a munkát soha nem lehet befejezni – mondta Kató Sándor.  

Pótlás, visszatartás   

A belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója elnevezésű projektről Lőrincz Róbert, az igazgatóság vízrendezési és öntözési osztályának vezetője beszélt. Elhangzott: a projektet megalapozó tanulmány még 2015-ben készült, a támogatási szerződést 2016-ban írták alá, a kivitelezési munkák pedig 2019 szeptemberében kezdődtek. A beruházás hosszútávú célja a vízkészletgazdálkodás racionalizálása, a vízvisszatartás megvalósítása, a lefolyásszabályozás, a vízigények biztosítása, illetve az ezek eléréséhez szükséges műtárgyak és létesítmények építése, fejlesztése, rekonstrukciója volt. Közvetett célként fogalmazták meg a vízi ökoszisztémák és vízi élőhelyek védelmét, valamint a vízgazdálkodási feladatok ellátását segítő infrastrukturális feltételek megteremtését is. A mederkotrás, gyökérzónás tisztítás, a túlburjánzott vízinövények eltávolítása, az átereszek kapacitásbővítése, illetve tisztítása révén nőtt a csatornák vízszállító képessége, és a hasznosítható vízkészlet mennyisége, valamint csökkentek a káros víztöbbletből adódó kedvezőtlen hatások. A beruházás során épített új vízszint-szabályozó és vízkormányzó műtárgyak, illetve a meglévők funkcióbővítése, helyreállítása hozzájárulnak a vízvisszatartáshoz és vízpótláshoz, a tározófejlesztések és a rekonstrukciós munkák eredményeként pedig lehetőség nyílik a betárolt vízkészletek hasznosítására, a belvízi kockázat csökkentésére.