Klímavédelem tankok és rakéták árnyékában

Sikerült-e 2 fok alatt tartani a globális felmelegedés mértékét világviszonylatban? Miközben az éghajlatváltozás egyre drasztikusabban érezteti hatását, addig egyes országokban – s most itt nemcsak a nagyokra kell gondolni: Kínára, Indiára, az USA-ra vagy Oroszországra – nemhogy csökkent, de még növekedett is az üvegházhatású gázok kibocsátása. 

Lassulás, nehézségek 

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egész Európa súlyos energiaválságba került, s még a legzöldebb államokban is vissza kellett nyúlni a fosszilis energiahordozók közül a szénhez, amely köztudottan az egyik legszennyezőbb és környezetkárosítóbb energiahordozó. 

– A világsajtót is bejárták azok a képek, melyeken Németországban templomot, falut bontottak el, hogy bővíthessék a lignitbányákat, de Csehországban vagy Ausztriában is rohamtempóban keresték az alternatív megoldásokat a kieső orosz földgáz- és olajmennyiség pótlására, emiatt újranyitották a bezárt szén­erőműveket. Milyen áron? Fontos kérdés. Az orosz–ukrán háborúra gazdasági szankciókkal válaszolt az Európai Unió, ám nem számolt azzal, hogy az addigi zöldtörekvései egy részét is a sutba vágja ezzel. 

– Ebben a kontextusban is érdemes megvizsgálni, sikerült-e betartani a párizsi egyezményben papírra vetett szabályokat. Az energiaválság előtt fontos szakpolitikai ággá nőtte ki magát a klímavédelem, az azzal kapcsolatos feladatok átszőtték mindennapi életünket, az ipari termeléstől az agráriumig. Mi lett a célokkal? Merre tovább? – tette fel a kérdéseket Litkei Máté, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány Klímapolitikai Intézetének igazgatója, aki az MCC nyíregyházi központjában tartott kedden előadást. 

Alternatív utak, zöldvállalások 

Elmondta, már a koronavírus-járvány is negatív hatást gyakorolt az energiapiacra, a termelési válság visszavetette a szektor teljesítményét. Az orosz–ukrán háború után bevezetett szankciók pedig tovább mélyítették az energiaellátási nehézségeket Európában. 

– Az európai országok igyekeztek máshonnan beszerezni az orosz importból kieső energiamennyiséget, elsősorban a földgázt és a kőolajat. Mindenhol megpróbálták visszafogni a gázfogyasztást, spórolásba kezdett Európa, de az ipari termelés nem állhatott le sehol, így új alternatívákat, beszerzési utakat kerestek az országok. Mindeközben Oroszország sem nézte karba tett kézzel a folyamatokat, a tőzsdei ármozgásokat, és elkezdett ázsiai országokkal kereskedni – utalt vissza a tavalyi energiakáoszra az előadó. Felidézte, 2022-ben az energiakrízis hatására újra előtérbe került a nukleáris energia. Mint ismert, Franciaország és Belgium is kapacitásainak növelésében gondolkodott, a britek pedig bejelentették, hogy új atomerőműveket építenek, mondván, hogy ezek a rendszerek megbízhatóan, stabilan termelnek, s csökkenteni lehet velük a villamos­energia-termeléshez felhasznált földgáz mennyiségét. 

– Szembetűnő, hogy ebben a közegben nehéz volt az asztalon tartani az uniós klímastratégiát, ezért az EU új szakpolitikákkal próbálja megtámasztani korábbi zöldcélkitűzéseit. Azt látjuk, hogy felgyorsult a megújuló energiaforrások ösztönzése, mindenhol úgy tekintenek rá, mint olyan energiaforrásra, amit a határokon belül lehet tartani. Szükséges és fontos alternatíva, ám az egyik legnagyobb korlátja az időjárás. A megújulók úgy termelnek, amilyen az időjárás, s erre teljesen nem lehet alapozni. Szükség van kiegyenlítő kapacitásokra is. Magyarország a napenergia-felhasználásban rendelkezik potenciállal, így ezen a területen lehet továbblépni. Emellett fontos, hogy a fosszilis energiahordozók ne egy forrásból érkezzenek, hanem többől (így lép be a képbe Katar, Algéria, Azerbajdzsán, Omán és az USA). Magyarország szerint a diverzifikáció nem azt jelenti, hogy az egyik függést feladjuk, és belesétálunk egy másikba, hanem egészséges egyensúlyra törekszünk, s mi versenyeztetjük meg az energiabeszállítókat, nem ők minket – válaszolta újságírói kérdésre Litkei Máté. Elhangzott: hazánk az úgynevezett helyreállítási és ellenálló képességi tervben jelentős zöldvállalásokat tett. Támogatni fogja a vállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit, zöldtechnológiák alkalmazását és az alternatív meghajtású mobilitást is. 

KO