Az emberekre is veszélyes a veszettség

Napjainkban igen nagy fejtörést okoz, hogy Ukrajna területéről a határon átkóborolnak veszettségvírussal fertőzött rókák. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető.

Tavaly szeptember óta hazánkban négy rókában és egy gazdátlan kutyában igazolták ezt a vírust, pedig hazánk mentes volt a veszettségtől. Mindegyik eset vármegyénkben fordult elő, a határtól számított nagyjából 10 kilométeres körzetben. A betegséget feltehetően Ukrajna felől átkóborolt vadállomány hozta be. Jelenleg ezeken a területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A mostani repülőgépes vakcinázással egy időben az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  (Nébih). A tavaszi immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket tehát magasból juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állat­egészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat is tájékoztatja a lakosságot.

Halálos kimenetelű

Lapunk kérdésére dr. Sipos Katalin, az Elite Állatorvosi Rendelő állatorvosa elmondta, hogy a veszettség egy halálos kimenetelű vírusos betegség, amely valamennyi melegvérű állatot és az embert is képes megbetegíteni.

– Sajnos, egy pozitív esetet diagnosztizáltak a múlt hónapban is Tiszabecs környékén. Egy róka az udvarba betérve verekedni kezdett az ott lévő kutyával. Mivel az eb még nem rendelkezett veszettség elleni oltással, így a tulajdonossal egyetértésben véglegesen elaltatták. Ezért is igen fontos a repülőgépről csalétkekkel történő vakcinázás, ami a vadon élő húsevőket is megvédheti e halálos kórtól, illetve a mi saját biztonságunk sem elhanyagolható szempont!

– A veszettség nagyon gyors és általában végzetes, agy- és gerincvelő-gyulladásban nyilvánul meg. Tehát fontos újra és újra felhívni a figyelmet, hogy állatokban és emberekben is egyaránt előfordul. Kizárólag harapás útján, a veszett állat fertőző nyálával terjed. A nyállal a vírus az izom és a bőr alatti kötőszövetekbe jut, itt az idegpályák mentén kúszik fel a központi idegrendszerbe. Az érpályát nem érinti, a szövetekben terjed, csak az idegsejtekben képes szaporodni – részletezte dr. Sipos Katalin. Hozzátette: a leggyakoribb formája az úgynevezett dühöngő veszettség, amikor is az állat viselkedése támadó, természetellenes, rekedtté válik a hangja, erősen nyáladzik, rend­ellenes tárgyakat eszik meg.

– A vadon élő állatok esetében általában elmondható, a legfőbb tünet, hogy kiesik az embertől való ösztönös félelem, azaz megszelídül például a róka, közel jön az emberhez, nem menekül el, engedi magát megfogni, tehát az adott faj egészséges egyedére nem jellemző viselkedési formákat mutat.

Az állatorvos azt is kifejtette, hogy az ebek évenkénti kötelező veszettség elleni oltásával lehet az egészségüket és hazánk veszettségmentességét megőrizni, valamint azzal, hogy a vadon élő húsevőknek, rókáknak vakcinatartalmú csal­étkeket helyeznek ki, illetve azok a rendeletek is ezt a célt szolgálják, hogy hazánk területére csak oltással, mikrochippel rendelkező állat léphet be. Azokból az országokból, ahol jelen van a vírus és folyamatos megbetegedéseket okoz, mint például Ukrajna, onnan húsevő állat csak úgy jöhet hazánkba, ha a veszettség oltását igazoló laboratóriumi ellenanyag-vizsgálati szintje megfelelő.

Megelőző óvintézkedések

Azonban a macskák is ki vannak téve a veszettségnek, így ajánlott nekik is a védőoltás. A cicákban általában a veszettség dühöngő formája alakul ki. A veszett macskákon kancsalság és nyálzás figyelhető meg, kutyákat és embert is megtámadhatnak, és a támadás során gyakran okoznak feji sebeket.

Az immunizálási program hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket –  írják a honlapjukon, és hozzáteszik: annak érdekében kell elrendelni az ebzárlatot és legeltetési tilalmat az érintett térségben, hogy a rókák minél nagyobb arányban tudják megenni a csalétekbe rejtett oltóanyagot.

Minden óvintézkedés ellenére a megfertőződött vadállatok nagy távolságokat is megtehetnek, és a fertőzést továbbadhatják. Ezért ha valaki a veszettség jeleit látja egy állaton, természetellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih zöldszámán: 06-80/263-244.

A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, a tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről. 
LN