Hősöket teremtett a történelmünk

Klapka György honvéd tábornok nevét jól ismerjük a történelemkönyvekből. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a nyíregyházi származású Simon Judit A komáromi hős címmel dokumentumfilmet is forgatott az életéről. Ha valaki még nem látta volna ezt az alkotást, bepótolhatja, ugyanis a HírTV ismét a műsorára tűzi: március 15-én 23.30-tól, március 16-án 11.05-től tekinthető meg a film a televíziós csatornán.

Fiatalnak és idősnek 

A Budapesten élő rendezőt arról kérdeztük meg, kinek ajánlja a dokumentumfilmet. 
– Klapka György (1820–1892) születésének kétszázadik évfordulója alkalmából készült el ez a portréfilm. A nevét sokan hallották a szabadságharc idejéből, a Klapka-induló gyakran felcsendül az ünnepségeken, de magát a katonát és az embert alig ismerjük. Ismeretterjesztési céllal is készítettem ezt a filmet, így fiataloknak és időseknek egyaránt ajánlom. Az iskolák rendhagyó történelem­óra keretében bemutatják a filmet, s olyankor meghívnak engem is. Arra törekedtem, hogy a film közért­hető legyen még azon laikus nézők számára is, akik nincsenek annyira otthon a történelemben – mondta el érdeklődésünkre Simon Judit, akinek a következő kérdést is feltettük: olyan sok hősünk van 1848–49-ből, miért éppen Klapka Györgyre esett a választás? 

– Korábban elkészítettem az Isten veled, Görgei! című filmet, aminek szintén az volt az apropója, hogy a honvédsereg fővezére kétszáz évvel korábban, 1818-ban született. Akkor is Hermann Róbert és Kedves Gyula történészek segítették a munkámat, s egy beszélgetés során elhangzott, hogy közeledik Klapka György születésének bicentenáriuma. Akkor elhatároztam, hogy elkészítem az ő életét bemutató alkotást is, s megint pályáztam támogatás elnyerésére, amit meg is kaptam. Egyébként a Görgey-film forgatásakor annyira megszerettem a forradalom és szabadságharc időszakát, hogy bátran belevágtam a Klapka-film elkészítésébe. Az volt ugyanis a meglátásom, hogy az emberek történelmünk e fejezetének nagyon sok érdekes részletét még nem ismerik – magyarázta a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium egykori diákja.

Összefüggések harcok tükrében 

Kíváncsiak voltunk arra is, honnan az érdeklődés az 1848–49-es események iránt. 
– A középiskolában a magyar szépirodalom vonzott a leginkább, azonban történelemből érdekeltek a háborúk is, úgy az ókoriak, mint a XX. századiak. A csaták, a küzdelmek sok mindenre magyarázatot adnak, ugyanakkor úgy érthetjük meg komplexen azokat, ha ismerjük az előzményeket, ráadásul a háborúk következményei is sok mindent elárulnak. Ebben az összefüggés-sorozatban érdekelt nagyon a magyar szabadságharc, érdekeltek a katonai ismeretek, hogy mit miért csináltak a magyar honvédsereg vezetői, hogyan szervezték meg, hogyan küldték harcba az egyes alakulatokat, s mi lett a hadvezérek sorsa. Amennyire a büdzsé engedte, csatajeleneteket is forgattunk mind a két filmhez, sokat segítettek a hagyományőrzők. Rengeteget olvastam az adott korszakról, a honvédtisztekről, s nagy segítséget jelentettek a történészek tanulmányai is.

Igaz ügyért harcoltak együtt 

Hol foglal helyet 1848–49 a filmrendező életében? – hangzott el egy újabb kérdés. 
– A márciusi forradalom és a szabadságharc azért lehetett nagy jelentőségű a magyar történelem számára, mert a nemzet összefogott. Mindenki – a szegény és a gazdag, a nemes, a jobbágy és a polgár, fiatal és idős – szabadságot és függetlenséget akart, a célokért együtt, összefogva harcoltak, s ez a közös cél lelkesítette is az embereket. Ezt a dicső eseményt senki sem sajátíthatja ki magának. Mindenki egy igaz ügyért harcolt, ezért lehet ez a legszebb magyar ünnep. 
– Olyan hősöket teremtett a történelem, akik kikezdhetetlenek, s ezek a magyar nemzeti hősök példát mutatnak az utókornak is. A sorozatot Petőfi Sándor életével szeretném folytatni. A költőnek a katonai pályafutását örökíteném meg. Sokak szerint nem volt kiváló katona, de kellett a harcmezőre, hogy a verseivel lelkesítse és buzdítsa a katonákat, illetve hogy példát mutasson hazaszeretetből. 

Fotók: Shannon Iroda Bt.