A fiatalok félnek a jövőtől, s a bizonytalanságtól

A bizonytalanság, s a félelem a jövőtől – a magyar fiatalok számára ezek jelentik a legnagyobb problémát, de tartanak az anyagi nehézségektől, a céltalanságtól és az elmagányosodástól is. Ez derül ki abból a tavaly megjelent kötetből, amelynek megállapításairól kedden Sullivan Ferenc, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója és Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke Nyíregyházán beszélgetett. A magyarországi fiatalok nemzedéki önreflexiója és jövőképe című kötet egy több mint két évtizedes múltra visszatekintő felmérés-sorozat legfrissebb adatait foglalja össze: 2000 óta négyévente kérdeznek meg 8 ezer hazai és 4 ezer külhoni fiatalt (15–29 éveseket) arról, mit tartanak az ifjúság legégetőbb problémájának Magyarországon. A kutatás célja nem csak az, hogy elkészüljön a problématérkép: támpontokat szeretnének nyújtani a területért felelős döntéshozóknak,  és az is fontos, hogy szakmai diskurzus induljon el ezekről a témákról.

Fontos a lelki egészség

– A világban zajló folyamatok és a gazdasági helyzet változása pontosan tetten érhető a listákon: 2008-ban a munkanélküliség, négy évvel később az anyagi nehézségek álltak az első helyen, de ezeket a szakpolitika különböző megoldásokkal képes orvosolni. Ám a legutóbbi felmérésben szereplő problémák egy része nem ilyen – mondta Kovács Péter és hozzátette: hisz abban, hogy tudnak ellenszert találni például a céltalanság, vagy az elmagányosodás ellen is.

– A valódi közösségek háttérbe szorulása, esetleges megszűnése rosszul érinti a fiatalokat, ezért szükség van közösségi terek létrehozására, mentorprogramok működtetésére vagy a pályaorientáció erősítésére. Az elmúlt három évben olyan hatások érték ezt a korosztályt, amelyekkel korábban csak a nagyszüleik, dédszüleik szembesültek: a Covid miatti bezárkózás vagy az orosz-ukrán háború komoly mentális problémákat okozott, ezért mindenképpen foglalkozni kell a lelki egészségükkel. Úgy gondolom, ez az elkövetkező tíz év egyik legnagyobb feladata: ki kell építeni az iskolapszichológusi hálózatot, és olyan helyekre is szükség van, ahol a fiatalok egymással vagy szakemberekkel beszélgethetnek a gondjaikról.

Generációs különbségek

Sullivan Ferenc kérdésére Kovács Péter a generációk között fennálló problémákról is beszélt.

– A fiatalok médiahasználatát és kultúrafogyasztását egyre nehezebben tudják követni a szüleik, nagyszüleik, ez pedig időnként konfliktusokhoz vezet. A járvány alatt, főként a mikroközösségekben volt egyfajta közeledés, de összességében romlanak az intergenerációs kapcsolatok. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a különböző korosztályok képviselői találkozhassanak, hiszen sokat tanulhatnak egymástól – mondta a szervezet elnöke.  
A beszélgetésen szóba kerültek a függőségek is – Kovács Péter úgy fogalmazott: a szerhasználat minden esetben valaminek a következménye, ezért szerinte fontos lenne a kiváltó okokra koncentrálni, s azokat kezelni. 

SZA