Amikor országvezetőt adtunk a nemzetnek

Okkal lehet büszke az a település és az a közösség, amelyik történelmi személyiséget ad a hazának. Olyat, mint az 1822. január 6-án Nagylónyán született gróf Lónyay Menyhért, aki az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztere, a Magyar Királyság miniszterelnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.
Az ő tiszteletére hirdették meg tavaly a Lónyay 200 Emlékévet, melynek eseményeiről az elmúlt bő egy évben lapunk folyamatosan és részletesen tudósított. Most arról számolhatunk be, hogy „Fejezetek a Lónyay család történetéből” címmel megjelent vármegyénk önkormányzatának folyóirata, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle különkiadása. Patinás szerzői gárda munkája, a helyi közélet személyiségei mellett akadémikus, egyetemi tanár, történészek, közintézmények és szervezetek igazgatói adták tudásuk legjavát, hogy egy értékes és minden tekintetben példaértékű mű születhessen meg.

Izgalmas olvasmány

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke előszavában többek között utal rá: az eseménysorozat kezdetekor emlékülést tartottak a Pénzügyminisztériumban, mert az első független pénzügyminisztérium létrehozása és a pénzügyőrség megteremtése is Lónyay Menyhért nevéhez fűződik. A haza szolgálata a fővárosba szólította, de soha nem szakadt el szülőföldjétől és mindvégig dolgozott az itt élő emberekért is. Büszkék lehetünk arra, hogy vármegyénkből megannyi hazafi viselte szívén a nemzet sorsát, s többen közülük az ország vezetésében, irányításában is fontos szerepet vállaltak.

Főszerkesztőként dr. Karádi Zsolt PhD azt fejtegeti, hogy a XIX. század egyik legjelentősebb politikusának, államférfijának alakját megismertetni, közelebb hozni a ma olvasójához fontos feladat az utókor számára. A kötet első részébe a Lónyay családdal kapcsolatos írások kerültek, a második egység tanulmányai Lónyay Menyhért közéleti szerepvállalásainak máig ható tanulságait elemzik. Ebben külön kiemelve a Széchenyi nyomán tevékenykedő politikusnak a Tisza és a nyírvizek szabályozásában végzett munkáját csakúgy, mint a tudományos, az oktatási és egyházi téren kifejtett munkásságát. A publikált művek tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan megírt szövegek, amelyek nemcsak a történészek számára lehetnek izgalmasak és tanulságosak, hanem pedagógusok, egyetemisták, és általában véve a korszak iránt érdeklődők számára is.

Mint egy kirakós játék

Klicsu Ferenc, Tuzsér Községért Közalapítvány elnöke szintén visszatekint: a 2021-2022-es időszakban, a Lónyay 200 Emlékévben egymást érték az események helyi, vármegyei és országos szinten egyaránt. Nagyformátumú, korát meghaladó politikus és közéleti személyiség előtt tisztelgett méltó módon az utókor. Fontos azonban, hogy gróf Lónyay Menyhért személye köré fonva a nagy múltú család többi tagjáról is többet tudjunk meg. Történelmi hiánypótlásnak is tekinthető ez a kezdeményezés, mert az 1945 utáni kommunista, szocialista érában a történelmi családokat szinte eltüntették a köztudatból, mintha nem is léteztek, dolgoztak, alkottak volna.  
Az Emlékév elérte célját, az elmélyült kutatások során előkerülő vagy véletlenszerűen felbukkanó információkat – a kirakós játékhoz hasonlítva – sikerült egy nagy egésszé összeállítani. Az elmúlt évi gazdag eseménysorozatot követően 2023 az elért eredmények feldolgozásával és közkinccsé tételével telik. Ebbe a munkába kapcsolódott be a maga lehetőségeivel és eszközeivel a Kelet-Magyarország napilap, valamint megyei hírportálja, a Szabolcs Online. A Szemle különszáma több szempontból is példaértékű, megmutatja azt is, hogyan kell értékelni és megőrizni az értékteremtő, maradandót alkotó elődök munkásságát.  

(„Fejezetek a Lónyay család történetéből”: szerkesztette: Babosi László, Karádi Zsolt, Klicsu Ferenc; a szöveg gondozása Marik Sándor munkáját dicséri; megjelent gróf Lónyay Menyhért születésének 200. évfordulója tiszteletére a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával.)