Nyíregyháza

2023.07.08. 11:30

Egészségünk alapköveit mi magunk rakjuk le

Egyre gyakoribbak az életmódunkból adódó betegségek.

Fotó: Szarka Lajos

Ha az ember néhány apró lépést tesz az egészségéért, súlyos betegségeket kerülhet el. Változtatni sosem késő az életmódunkon, még akkor sem, ha már valamilyen egészségügyi problémára gyógyszereket ír fel az orvos, erről beszélgettünk a minap dr. Kiss Csaba háziorvossal, aki egyetért azzal: egészségünk alapköveit mi magunk rakjuk le.

Egészséges életre nevelés

– Ha átlagot vonunk, és a hivatalos egészségügyi statisztikákból indulunk ki, sajnos nagyon sok betegségben élen járunk, a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedésekben, gyakori a lakosság körében a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, melyek ma már mind népbetegségnek számítanak. Ezzel párhuzamosan, ha megvizsgáljuk, hogy a betegségek hátterében a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a stresszes életvitel mennyit nyom, látjuk, hogy a megelőzésben igencsak hátul kullogunk, hiányzik a megfelelő egészségnevelés, ami sokat segítene a prevencióban – vezette be a témát a háziorvos, mielőtt rátért volna arra, milyen elveket kell követni egészségünk megőrzésében.

Kezdtük az étkezéssel, hiszen már Hippokratész is megmondta: „Ételed legyen orvosságod, és orvosságod legyen ételed.” A táplálkozás nem csupán élvezeti forrás, hanem a test működésének motorja, közvetlenül befolyásolja annak állapotát, ezért is tartják az életmódváltás első lépcsőfokának. A doktor elmondta, a táplálkozásban a mértékletesség és a változatosság a kulcsfontosságú, jó minőségű zöldség, gyümölcs, kevés feldogozott étel kerüljön az asztalra, ez a fő alapelv.

– A mediterrán országokban nem ritka, hogy a százéves kort is megélik az emberek. Számos kutatás igazolja a mediterrán étrend kedvező egészségügyi hatását. Követői ritkábban betegszenek meg szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségekben, hosszabb ideig élnek, mint azok, akik a nyugati típusú étkezés vagy a magyar konyha hívei, ami ízletes, de valljuk be, nem teljesen egészségmegőrző. A mediterrán étrendben sok a zöldség, a gyümölcs, rendszeres a halfogyasztás, sovány szárnyasok képezik a húsféléket, magvakat nassolnak, és nem lusták főzni, előnyben részesítve az olívaolajat. Fontos megjegyezni, hogy egyénre kell szabni minden diétát, ha valaki ebben gondolkodik, dietetikus véleményét kérje, ne bízzon meg az interneten keringő diétákban – hangsúlyozta az orvos, aki az életmódból fakadó betegségek közé sorolta a krónikus betegségek nagy részét, a magas vérnyomást, az érrendszeri problémákat, az érszűkületet, a diabéteszt, magas koleszterinszintet, a különböző veseproblémákat, a szív- és érrendszeri betegségeket, melyek már mint szövődmény jelentkezhetnek. De a legnagyobb gond, hogy ezeket sok esetben későn veszik észre, a 35 év felettieknek rendszeresen kellene mérniük a vérnyomásukat, és az alapvető szűréseken megjelenni, vérvételt kérni a háziorvostól. Sokszor a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton vagy ingyenes szűrésen derül fény súlyos, több éven át fennálló betegségekre.

Fotó: Szarka Lajos

Sport és testmozgás

– Nekem is volt olyan negyvenes páciensem, akiről egy alkalmassági vizsga során derült ki, hogy magas a vércukra, a vérnyomása, a húgysav­értékei, s mindezt nagyrészt a túlsúlya okozta. Rengeteg gyógyszerrel indítottuk el a terápiáját, s ami a segítségére volt, hogy megfogadta az életmódváltásra vonatkozó tanácsaim, elkezdett mozogni, sportolni, helyesen étkezni, s hónapok múltán már nem volt szüksége bizonyos gyógyszerekre sem. Életmódváltással nagyon sokat lehet tenni azért, hogy egészségesebbek legyünk, megszabaduljunk a gyógyszerektől – hangsúlyozta dr. Kiss Csaba.

Majd ismét visszatért az egészségnevelésre, hiszen mint mondta, ne gondoljunk arra, hogy a vérnyomásban, a vércukorszintben a normális értékektől egy minimális eltérés nem okozhat betegséget. S részletesen kitért arra, miért fontos rendszeresen mérni a vérnyomást.  

Ha felmegy a pumpa...

– A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A magas vérnyomás azt jelenti, hogy az artériák falait túl sok nyomás éri. A vérnyomás mérésekor kapott érték első száma azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés érték). A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti (diasztolés érték). Az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van, a 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent, a legújabb kutatások szerint már a 130 feletti szisztolés érték is okozhat károkat. Az elhízáshoz kapcsolódóan megállapítható, hogy általában emelkedik a vérnyomás, ahogyan gyarapszik a testsúly, s ez visszafelé is igazolt: súlyeladás után csökken a vérnyomás.

– Az sem mindegy, hogyan mérünk vérnyomást. A felkaros mérőt ajánlom, heti 2-3-szor elegendő mérni, de ha panasz jelentkezik, vagy éppen gyógyszeres beállítás történik, naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet. A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, támasszuk meg a hátat és az alkart. Mérjük meg egyszer a vérnyomást, majd pár perc múlva ugyanazon a karon újra, és azt követően a másikon is. Az utolsó két mérés átlaga lesz a mérvadó. A két kar között 10 Hgmm eltérés elfogadható, de 15-20 felett már kivizsgálást ajánlok. Ahogyan a vérnyomásértékeknél, úgy pl. a koleszterinnél is van egy elfogadható értéktartomány, amit sok minden befolyásol, az életmód, a genetika, s ha már valaki valamilyen betegséggel küzd, mindig a kezelőorvos határozza meg számára az elérni kívánt célértékeket – emelte ki a doktor.

A sófogyasztásról elmondta, a nátrium növeli a vérnyomást, a tojást pedig mértékkel fogyasszuk. Köztudott, hogy a stressz rontja az egészséget, gyengíti az immunrendszert, de a szorongás hatására stresszhormon is termelődik a szervezetben, ami felgyorsítja a szívverést, és szűkíti az ereket, emeli a vérnyomást.

– Ma már elkerülhetetlen, hogy arról is beszéljünk: a mentális állapotnak köze van ahhoz, hogyan érezzük magunkat. Egészséges embert megbetegít, az alapbetegséggel élőknek az állapotát rombolja a stressz, az érzelmi stabilitás az egészségünk egyik tartópillére. 

/ A háziorvos kitért arra is, szervezetünk működését sok minden befolyásolja, többek között a genetikánk és a környezetünk is. A dr. Kiss Csabával készített teljes beszélgetést megtalálhatják hírportálunkon a podcast címke alatt. / 

KO

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában