Születésnapján öltené fel az egyenruhát

Sok fiatal álmodozik a katonai pályáról, ám kevesen vannak azok, akik már az iskolás éveik alatt is hivatásként tekintenek erre a területre. Jánvári Orsolya ezen kevesek közé tartozik, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 18. születésnapjára azt kérte, ő is tagja lehessen a tartalékos katonák egyre bővülő csapatának. A fiatal lányt, aki a Kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tanul, a napokban a nyíregyházi 5. Hadkiegészítő és Toborzó Irodában látták vendégül és köszöntötték születésnapján. 
Orsolya lapunknak elmondta, a Honvédsuliban aktívan foglalkozik a hazafias neveléssel, és a fiatalabbaknak tart rendhagyó történelemórákat.

Fontos számára az összetartás 

– Az én generációmnak is fontos feladata, hogy átadjuk ezt a szemléletet a kisebbeknek, nehogy elveszítsük az érdeklődést a honvédség alapértékei iránt. Szeretnék tartalékos katona lenni, megismerni a szűkebb hazámat, és minél több tapasztalatot szerezni. Sok helyen tehetném meg ezt, de arra vágyom, hogy olyan emberek vegyenek körbe, akikkel egy közös célért dolgozunk. Egy ilyen csapat tagjaként azt érzi az ember, hogy van miért dolgozni, én pedig mindig is az az ember voltam, aki tenni akar és cselekedni. Ez a kohézió a Magyar Honvédségnél nem csupán egy bónusz, hanem alapvető érték, és úgy érzem, ott megtalálhatom a számításaimat – mesélte Jánvári Orsolya.

Várja a kihívásokat 

A gimnáziumi képzés Orsolyának ötéves, így van még ideje az érettségiig, és bár nem tudja, merre vezet az útja, annyi bizonyos: emberekkel szeretne foglalkozni. 

– A hadisírgondozás, az ősök emlékének ápolása fontos számomra, rendszeresen részt veszek a honvédség doni emléktúráin is. A tartalékos katonák a határokon is szolgálnak, amit szintén szeretnék kipróbálni. Sokat olvastam a kiképzésről, de nem tartok tőle, kíváncsian várom a kihívásokat. A továbbtanuláson rengeteget gondolkozom, de még nem hoztam végleges döntést. A védőnői vagy gyógypedagógus hivatás nagyon vonz, bár azt nem tudom, hogyan lehetne ezt összekapcsolni a katonai pályával. Az is felmerült bennem, hogy tanulmányaim végeztével nem tartalékosként, hanem szerződéses vagy hivatásos állomány tagjaként is felölteném az egyenruhát – tette hozzá a diáklány, akitől megtudtuk: bár rajong a katonai hivatásért, a családjában nincs egyetlen katona sem. 

– A családom kicsit óvott ettől, de minél több foglalkozáson veszek részt a Honvédsulival, annál inkább megszállottja lettem ennek az egésznek. 

MI