A tuberkolózist bemutató vándorkiállítás Nyíregyházára érkezett

A posztereket az ország tizenegy kórházban láthatják az érdeklődők, köztük három héten keresztül a Nyíregyházi Jósa András Tagkórházban is, ahová augusztus 22-én érkezett meg a vándorkiállítás, mely a kórház sebészeti és gyermekgyógyászati tömbjeit összekötő üvegfolyosón tekinthető meg.

–A múlt században még az egyik legrettegettebb betegségnek számító, „Morbus hungaricus” néven is illetett gümőkór napjainkra már ritka betegséggé szelídült. Ezt bátran nevezhetjük a huszadik század egyik legnagyobb orvostörténeti sikerének, mely elért eredményben elévülhetetlen érdemei voltak az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek és a hazai tüdőgondozói hálózatnak –fogalmazott dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a vándorkiállítás keddi nyitóünnepségén.

A vendégeket a dr. Szűcs Attila is köszöntötte. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója szerint a betegség visszaszorításában nagy szerepet játszott a képalkotó diagnosztika és a gyógyszerészet fejlődése.

A megnyitót megtisztelte jelenlétével dr. Szigeti Szabolcs, a WHO magyarországi szakértője, aki szintén méltatta a magyar tüdőgyógyászat érdemeit a tuberkulózis visszaszorításában. Elmondta, hogy több területen együttműködnek az Országos Korányi Pulmonológia Intézettel az innováció és az elköteleződés jegyében.

Összesen hét óriásposzter nyújt betekintést egy-egy, a tuberkulózishoz köthető szakmai témakörbe, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A látogatók így teljes képet kaphatnak a tuberkulózis történetéről, valamint a diagnosztika, a terápiás módok, a megelőzés és a gondozás egyre fejlettebb módszereiről – avatta be a részletekbe a hallgatóságot dr. Szabó Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumfőmuzeológusa.

A keddi rendezvényen jelen volt dr. Francz Monika, a Nyíregyházi Jósa András Tagkórház orvosigazgató-helyettese és dr. Farszki Éva, a pulmonológiai osztály osztályvezető főorvosa is.

Ténybox:

1882-ben Robert Koch német orvos jelentette be a tudományos nyilvánosság előtt a tuberkolózis kórokozójának felfedezését. A tbc elleni küzdelem egyik legfontosabb fegyvere mind a mai napig a prevenció. Már a XIX. század végén, a kórokozó felfedezésekor tudták azt, hogy a környezetére a legnagyobb veszélyt a fertőző beteg jelenti. Ezért az adott lehetőségeket figyelembe véve igyekeztek elkülöníteni, izolálni a beteget. Akkor ez az elkülönítés jelentette a megelőzés esélyét, és csak később, a XX. században alakultak ki a prevenció fejlettebb, aktív formái. Előbb a gyermekek védelmében a BCG vakcináció, ami megvédhette a kisdedeket a családon belüli fertőzéstől. Később kezdték el alkalmazni a korai diagnózis, a tünetmentes fertőzöttek és betegek felkutatása érdekében a szűrővizsgálatokat. A tüdőszűrés világszerte történő általános bevezetése pedig lehetővé tette a korai és hatékony terápia minél szélesebb körű megkezdését.