Az a nagy kondér

Mondhatnám, nem érdekel, de inkább nem tudhatom, mi fő benne… Igaz, ha odakozmál, tetszik, nem tetszik, többek között én eszem meg. Elgondolkoztam, háborúra van pénze a világnak. Ne feledkezzünk meg a migránskérdésről sem, ami ismételten sok pénzt emészt fel. Persze üzlet minden, miért akarok én emberi produktumokat? Igen, ha ez a pénz Afrikába, illetve a migránsok hazájába került volna, talán nem jönnének annyian, és ez enyhítené Európa gondjait, ami anyagilag megterhelő, és számos további problémát is generál. Elhangzott már többször, a segítséget kell odavinni, nem a kvótákat szajkózni és erőltetni. „Ilyen a világ!” – ez a szlogen, de vagyok olyan naiv, hogy azt vallom, a világot mi teremtjük magunknak, hisz mi élünk benne. Bányászgyerek voltam, nem dúskáltam a javakban, de gyerekkoromat nem cserélném el egy mostani gyerekével. Kint játszhattunk, bandázhattunk az utcán. Ebédre, vacsorára hazamentünk, a szülők nyugodtak voltak, nem esett semmi bajunk. Ki meri ezt napjainkban megtenni? Valamit nagyon elrontunk, elrontottunk! 

Demeter Beáta