Nyíregyháza, Mezőberény

2023.09.30. 07:00

Akinek a kuvasz egy életformát jelent

Szabó István számára a kutyafajta fehér színe, magyarsága, nemessége, testtartása nemzeti jelképként és értékként is definiálható.

M. Magyar László
Szabó István a kutyáival 
Forrás: Magyar Kuvasztenyésztők Egyesülete

Sorozatot indítottunk, amelyben bemutattuk a magyar őshonos kutyafajtákat, s a tenyésztőket arról faggattuk, vajon napjainkban, illetve a jövőt tekintve mennyire van veszélyben a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár. 
A sorozatból még hiányzik a kuvasz és a komondor. Mikor megkezdtük a kuvasz témájának körbejárását, nem gondoltuk volna, hogy cikkünk olyan nehezen készül el, mint Luca széke. Hiába nyomoztunk, hiába érdeklődtünk ugyanis ebtenyésztő egyesületeknél, nem találtunk olyan kuvasztenyésztőket, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gondoskodnának a kutyafajta jövőjéről. 

Kapcsolat Mátészalkával

Végül felhívtuk a Mezőberényben élő Szabó Istvánt, a Magyar Kuvasztenyésztők Egyesületének elnökét, aki amikor meghallotta, hogy miért is keressük, így válaszolt. 
 

– Még hogy nincsen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kuvasztenyésztő? Nagy tisztelője vagyok a mátészalkai Kóczián Imrének, aki a Gacsaj Pesta nevű kennelben tenyészti a kuvaszokat. Sokszor jártam nála, a mai napig jó kapcsolatban vagyok vele. Ha jól emlékszem, gyakorlatilag 2007 óta ismerem, s az egyik szuka kutyám, amivel elkezdtem a tenyésztést, tőle származik – kezdte történetét Szabó István. Segítségével sikerült aztán később beszélnünk a mátészalkai szakemberrel, de ha már összeakadtunk Szabó Istvánnal, kíváncsiak voltunk arra, hogy a Magyar Kuvasztenyésztők Egyesületének elnöke miért éppen ezt a kutyafajtát választotta. 

Megalapozatlan előítéletek 

– Számomra a kuvasz egy életformát jelent. Tanyán lakom, haszonállatokat tartok, igaz, nem ebből élek meg, de az identitásomhoz nagyon kötődő szimbólum ez a kutyafajta. A fehér színe, a magyarsága, a nemessége, a testtartása számomra nemzeti jelképként és értékként is definiálható. 
– Kisgyermekként találkoztam először a kuvasszal. Bármerre jártam, mindenhol ezek a fehér kutyák fogadtak, legyen szó faluról, tanyáról. Aztán 2006 körül megvásároltam az első, törzskönyvezett lappal rendelkező kutyámat. Sajnos napjainkra megváltozott a helyzet, mert a nagyon népszerűvé váló kaukázusi pásztorkutya kiszorítja az egyébként is csökkenő élettérrel rendelkező kuvaszt – folytatta Szabó István. 
– Az utóbbi időszakot tekintve évente átlagosan 300 törzskönyvezett kuvaszkölyök lát napvilágot, s ha figyelembe veszem, hogy az átlagéletkoruk 8-10 év, akkor kettőezerre becsülöm a törzs­könyvezett állomány számát. Rajtuk kívül sok kuvasz kinézetű kutya is van az országban, amelyek nem lettek törzskönyvezve, de gyakran találkozunk velük. 
– Sajnos van egy csomó negatív sztereotípia az emberek között a kuvasszal kapcsolatban: megbolondul, csont nő az agyában, megharapja a gazdáját. Nyilvánvalóan a felelős kutyatartásnak nem megfelelően nevelt ebeknél fordulhat ez elő, például rövid láncon tartják, bezárják egész napra, nem gondozzák a kutyákat. 

Külföldön is népszerű 

– Mi azt az ebet tekintjük kuvasznak, amelyik származási lappal rendelkezik. Ki merem jelenteni, az elmúlt tíz évben törzskönyvezett kuvasszal kapcsolatban nem hallottam harapásról, támadásról, balesetről. S a médiában keringő hírekről mindig kiderültek, hogy nem is kuvaszról volt szó, hanem egy nagy fehér kutyáról, amit mostoha körülmények között tartottak. 
– 2008-ban váltottam ki a tenyésztői engedélyem a Sárréti Sinka Kuvasz Kennelre. Az utolsó alom nálam három éve látta meg a napvilágot, vagyis nem minden évben születnek a kennelemben kiskutyák – magyarázta az egyesület elnöke. 
– Hazánkban és Erdélyben vannak leginkább a kennelemből származó kuvaszok, de található Brazíliában és az Egyesült Államokban is. Külföldön is nagyon népszerű a kuvasz. Kanadában és Amerikában van jelentős populáció, Brazíliában is van 3-4 tenyésztő, s az már számomra is újdonság, hogy Argentínában is felvállalják páran a tenyésztését. Európában leginkább Németországban és Hollandiában tenyésztenek kuvaszt, továbbá Erdélyben és a Vajdaságban foglalkoznak igen aktívan a kuvaszokkal – jegyezte meg Szabó István, majd szólt a kutyafajta jövőjéről is: – Aggódnunk nem kell, de nagyon oda kell figyelnünk, mert az a 300 kölyök, amiről az előbb beszéltem, az éppen csak a szinten tartáshoz elég. Komolyan kell vennünk, hogy foglalkozni kell a fajtával. 

A családhoz hűséges 

– Egyrészt már említettem a versenytársakat, amelyek Ázsiából kerülnek be hozzánk, másrészt elveszítette a funkcióját. Ilyen gazdasági helyzetben ilyen nagy kutyát – annak ellenére, hogy nagyon keveset eszik egy felnőtt kuvasz – kevés család vállal be, inkább azok az emberek fogják tartani, akik új életformára váltanak, például visszatelepülnek faluba vagy kiköltöznek tanyára. Éppen ezért a kuvasz őrző-védő tulajdonságait kell továbbra is fejleszteni, mert a rábízott értékeket élete árán is megvédi. 
A tenyésztésénél mire kell figyelni? – hangzott el egy újabb kérdés. 
– A szín eleve meghatározott, csak fehér lehet. Azt szoktam javasolni, olyan ember tartson kuvaszt, aki következetes, határozott ember, mert erős kéz kell a kuvaszhoz. Tudni kell, hogy a gyerekeket nagyon tolerálja, a családhoz hűséges, viszont az idegeneket nem tűri. Azt szokták mondani, hogy „egygazdás”, én inkább úgy fogalmaznék, „egycsaládos” kutya a kuvasz. Nekem gyerekeim nőttek fel mellettük, soha semmilyen problémát nem tapasztaltam. Igaz, a felelős kutyatartáshoz az is hozzátartozik, hogy nem hagyjuk kutyával magára a gyermeket semmilyen körülmények között. Falkában voltak a kutyáim, 3-4 kuvasz mindig volt az udvaron, előfordult, hogy tíznél is többet tartottam. 

– Nagy területet és foglalkozást igényel a kuvasz, eltűri a zord körülmények közötti tartást is, viszont a durvaságot, az erőszakot nem feledi el, s azt kell hogy mondjam, viszonozza. A verésre morgással fog válaszolni, nem lehet indokolatlanul a kutyát terrorizálni. Ez mind-mind része a felelős állattartásnak. Olyanoknak ajánlom, akik őrző-védő munkára használják. Jól tudom, vannak kamerarendszerek, riasztóberendezések, de azt gondolom, egy kutya még a mai világban is visszatartó erő. Ha ott ugat egy kutya a kerítésnél, kétszer is meggondolja az ember, hogy bemásszon-e, vagy ne. 

Népszerűsítés a diákok körében 

Vajon vannak ifjabb tenyésztők is? 
– A fiatalokra mindenképpen szükségünk van. Vannak ifjabb tenyésztők, de sajnos kevesen. Azért vannak a népszerűsítő programok, az óvodai és az iskolai rendezvények az őshonos magyar kutyafajtákkal, hogy kedvet kapjanak a fiatalok az állatok tartására és tenyésztésére. Az állattartás igen fontos kulturális és társadalmi szempontból is. Ahogy az állatokkal bánik egy közösség, az rávetül az emberek közötti viszonyára is. Ha megtanítjuk az állat szeretetére a gyermekeinket, akkor toleránsabbak lesznek az embertársaik iránt is – tette hozzá Szabó István.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában