Földrengés: mintha az épület alja kapna egy pofont

A hétfő esti szlovákiai földrengést Észak-Magyarország számos településén, így vármegyénkben is sokan érzékelték, de szerencsére annál nagyobb baj nem történt, mint hogy kilengtek a csillárok, elmozdultak kisebb tárgyak, bútorok. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az épületek tervezésekor, kivitelezésekor kalkulálnak-e a szakemberek egy várható földrengéssel és annak következményeivel.

Pontos szabályozás

– Az egyik legfontosabb építési jogszabály, az OTÉK előírja, hogy „az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (például szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa.”

– Ez az általános leírás a szerkezettervező mérnököknek előírja, hogy az építendő új épületek esetében a földrengés okozta hatásokat is figyelembe véve kell megtervezni a tartószerkezetet – mondta el lapunknak Hajdu Gyula, a Nyírségterv Kft. statikusa és hozzátette: a földrengési hatások földrajzi helytől függenek.

– Szerencsére Magyarország földrengés szempontjából az alacsony kockázatú területek közé tartozik, ezenbelül Nyíregyháza és környéke még jobb helyzetben van.

Hazánkban nincsenek nagy különbségek

– A földrengés-vizsgálathoz az Eurocode 8 szabványt már több mint 15 éve alkalmaznunk kell – ez az Európai Unió földrengés-szabványa, ami egységes tervezési metodikát ír elő az unió egész területén. Ennek alapján vizsgálni kell a földrengés esélyét, s minden építményt úgy kell megtervezni, hogy az élettartama alatt – általában ötven évvel számolnak – tíz százalék valószínűséggel előforduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírjon. Az egyes térségek eltérő viszonyai miatt minden ország saját mellékletben adja meg a helyi szeizmikus zónákat, és a tervezéshez szükséges alapadatokat – hazánkban az ország különböző területei között ezen a téren nincsenek jelentős különbségek – mondta a szakember, akitől megtudtuk: ahhoz, hogy földrengésbiztos legyen egy épület, nem feltétlenül erősebb és drágább dolgok beépítésére van szükség, hanem jól átgondolt szerkezetre.

– Földrengés esetén azt kell elképzelni, mintha az építmény alja kapna egy pofont, ezért a „rugalmas” épületek jobban bírják ezt a fajta megterhelést – tette hozzá Hajdu Gyula.