V4-ek: vitás kérdések és összetartó erők

Milyen változásokat hozott az ukrajnai háború a V4-ek együttműködésében? Milyen hatása lesz a lengyel és a szlovák választásoknak a négy állam viszonyára? Mi az, ami összetartásra készteti a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák döntéshozókat, s mely kérdések osztják meg a közép-európai négyes fogatot? Ezekre az aktuális kérdésekre adott választ az MCC nyíregyházi képzési központjában Tóth Bálint László külpolitikai elemző, az MCC politikatudományi műhelyének kutatója.

Közös érdekérvényesítés 

– Amikor 1991 februárjában Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök és Lech Wałęsa lengyel köztársasági elnök aláírták a Visegrádi Nyilatkozatot, azt szerették volna megmutatni a nyugati országoknak, hogy képesek felülemelkedni a történelmi vitáikon, és közösen megoldani a részben hasonló problémáikat (1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés, a szerk.). 

– Az volt a cél, hogy közösen küzdjék le a rendszerváltás nehézségeit, kiküszöböljék a hatalmi vákuumot, s rendezzék az egymás közötti vitákat. Szerettek volna csatlakozni az NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz, és miután ez utóbbi 2004-ben megtörtént, egymás vetélytársai lettek. Mindegyikük azt szerette volna elérni, hogy a külföldi befektetők őket válasszák, azt követően pedig, hogy tagjai lettek egy olyan klubnak, ami világpolitikai súllyal bírt, új célokat kellett keresni. Fontos volt, hogy a lehető legtöbb forrást tudják lehívni az infrastruktúra vagy az egészségügy fejlesztésére, a közös érdekérvényesítés pedig új lendületet adott az együttműködésnek – tekintett vissza a kezdetekre az elemző, aki kiemelte: a V4-ek érdek- érvényesítése csak az unión belül értelmezhető: az együttműködés valójában egy kormányközi egyeztető fórum, amit bizonyos világpolitikai események megosztanak, mások pedig összehoznak.

Megtört az összhang 

– Noha a migránsválság idején e négy országban különböző színezetű kormányok voltak hatalmon, megtalálták a közös megoldást, és például a határzár vagy a kerítés ügyében kiálltak a magyar álláspont mellett – annak ellenére, hogy ugyanakkor bírálták a kormányt a médiatörvény vagy az új alkotmány elfogadása miatt. A pandémia alatt is segítette egymást a négy ország, például gépekkel, egészségügyi személyzettel, közös vakcinabeszerzéssel, az ukrajnai háború azonban megosztotta őket, s megtört az összhang. 

– A lengyelek azon az állásponton vannak, hogy Ukrajnát addig kell pénzzel és fegyverekkel támogatni, amíg arra szükségük van – még akkor is, ha ez a háború elhúzódásához vezet, mert szerintük joguk van megvédeni az országukat. A magyar kormány ezzel szemben kijelentette: nem küldünk fegyvereket és azt is megtiltjuk, hogy hazánkon keresztül szállítsanak harcászati eszközöket, hiszen ezzel katonai célponttá válhatnának a kárpátaljai magyarlakta területek – mondta Tóth Bálint László, és hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy az energiafüggőség miatt a magyar kormány mozgástere jóval szűkebb, mint a lengyeleké, akik hosszú ideje dolgoznak azon, hogy ne csak Oroszországból szerezzenek be energiahordozókat. A csehek és a szlovákok a kettő közötti álláspontot képviselik: előbbi országban 2021-ben állt fel egy új kormány, így a háború kitörésekor nem igazán tudták, milyen külpolitikát akarnak folytatni, a szlovákoknál pedig évek óta kormányválságok követték egymást, aminek talán a most szeptemberi előrehozott választás pontot tesz a végére.

Hatékonyabb fellépés 

– Lengyelországban minden valószínűség szerint egy nagyon színes koalíció alakíthat majd kormányt, és bár a miniszterelnöki posztra legesélyesebb Donald Tusk nem kedveli Orbán Viktort, ez az érzés pedig kölcsönös, a két ország több hasonló problémával is küzd. A jelenlegi uniós költségvetésből még sem a lengyelek, sem mi nem tudtunk egyetlenegy eurócentet sem lehívni, közös fellépéssel viszont hatékonyabban lehet harcolni a forrásokért – fogalmazott az elemző, aki szerint mindig voltak és valószínűleg lesznek is olyan történelmi helyzetek, amiket másképpen ítélnek meg az adott kormányok, de vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyekben egymást segítve lépnek fel. 

– Közös miniszterelnöki találkozó egy éve volt utoljára, de a szakbizottságok, hatóságok, nagyvállalatok képviselői rendszeresen egyeztetnek – legutóbb például az ukrán gabona ügyében. A jövő év tartogathat fordulatokat, hiszen amellett, hogy EP-választás lesz, Szlovákiában köztársasági elnököt választanak, Romániában parlamenti választást tartanak s köztársasági elnököt is választanak, Szerbiában pedig új kormány állhat fel – ezek mind-mind hatással lesznek arra, hogy alakulnak az együttműködések Kelet-Közép-Európában.