Új fejezet nyílt a térség árvízvédelmében

 Amíg az ország egyes területein a szakembereknek akár 10-15 napja is van felkészülni egy-egy árvízre, addig a Nyírségben ez az idő mindössze 15 óra. Nem véletlen tehát, hogy kiemelt prioritást élvez a vármegyénk és környéke, ha az árvízvédelmi létesítmények fejlesztéséről van szó. Hamarosan átadják ugyanis azt a közel 4 milliárd forintos beruházást, melynek köszönhetően 20 település mintegy 50 ezer lakója érezheti magát nagyobb biztonságban, ráadásul a Kraszna és a Batár modernizált töltései a turizmusra is üdítően hatnak. A projektről hétfőn tartottak tájékoztatót Kocsordon, a Kraszna Vigadóban.

A rendezvényen jelen volt Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke, dr. Polgári András, a vármegyei kormányhivatal főigazgatója és Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója.

Bodnár Gáspár a rendezvényen elmondta, minden nehézség ellenére a Felső-Tisza vidékén töretlenül valósulnak meg fejlesztések az árvizek elleni védekezés érdekében.

– Az elmúlt tíz évben három nagy kapacitású tározót építettünk meg, melyek az árhullámok kezelése mellett a vízpótlást is segítik. A töltéseink modernizálása is kiemelt fontosságú, azonban hiába a jól végzett munka, nem dőlhetünk hátra. Világos elképzeléseink vannak a jövőt illetően is: az ukrán kollégákkal is folyamatosan egyeztetünk, hogy az ottani töltések fejlesztése is megtörténjen mindkét ország árvízbiztonsága érdekében. A tárgyalások jól haladnak, így hamarosan újabb nagy lépést tehetünk előre – hívta fel a figyelmet a FETIVIZIG igazgatója.

Vízbőségben sem pihenhetnek

– Vásárosnamény abban a különleges helyzetben van, hogy közigazgatási területén négy folyó is húzódik, ami nagy áldás, ugyanakkor óriási felelősséggel is jár – ezt már Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere mondta el a jelenlévőknek. Kiemelte, az elmúlt időszakban a térségben rengeteg jelentős fejlesztés történt, ám arról se feledkezzünk meg, hogy a térség egyik kitörési pontja a turizmus, ráadásul a vízi és a kerékpáros turizmus szervesen összekapcsolódik.

– Természetesen a védművek a biztonságunk miatt nagyon fontosak, de ezzel párhuzamosan a természeti kincseinket a hozzánk érkező kikapcsolódni vágyóknak is meg kell mutatnunk. Rengeteg munka van abban, hogy a fejlesztések ilyen szerteágazó módon történjenek, és nagy örömmel tölt el, hogy minden területen ilyen magas színvonalon végzik a munkájukat a szakemberek – hangsúlyozta a polgármester.

Az idei esztendő igencsak sok csapadékot hozott, ám még mindenkinek világosan él az emlékeiben 2022, ami az utóbbi évek legsúlyosabb aszályával sújtotta az országot és a térséget. Ebben a vízgazdag időszakban sem szabad elfeledkezni a vizeink pótlásáról, amire a vízügyi hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak. Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárásra is fel kell készülni.

Megtalálni az egyensúlyt

– A korábban kiszáradt területek is megteltek vízzel, aminek a gazdák is nagyon örülnek. Hosszú távon kell gondolkodnunk, és e tervezésben kiváló kapcsolatot ápolunk a vízügyi hatóságokkal és a gazdákkal is. Most a jól végzett munkát ünnepeljük, ám nem pihenhetünk, már a következő feladatra koncentrálunk, hiszen ahogy a hatóságnak, úgy nekünk is komoly terveink vannak a jövőre nézve – tette hozzá Seszták Oszkár. Az árvizek elleni védekezés sokszor összetettebb kihívásokat tartogat, mint azt sokan gondolnák, ráadásul mindezt úgy kell tenni, hogy közben nem szabad az egyes területeket kiszárítani, gondolni kell a csapadékszegényebb időszakokra is. És hogy hogyan lehet megtalálni e két terület között a kényes egyensúlyt? Erről beszélt Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, aki szerint a Nyírség és a vármegyénk kifejezetten kritikus területnek számít a vízgazdálkodás szempontjából.

– A Nyírségben nincs idő jelentős előkészületekre, a területen a kár bekövetkezése előtt mindössze 15 órája van a szakembereknek, miközben Szeged környékén 10 nap áll a rendelkezésükre. Éppen ezért olyan fejlesztésekre van szükség a vármegyében, amik önállóan megállják a helyüket, és nincs szükség más előkészületre. Ilyen korszerűsítés a töltések magasítása, és úgy gondolom, hamarosan az egész megye infrastruktúráját sikerül olyan szintre hoznunk, hogy jelentősen kitoljuk az árhullámok előtti időelőnyünket. A vízgazdálkodás másik fontos eleme a térségben a víz megtartása, aminek fontosságára a tavalyi esztendő világított rá a leginkább – emelte ki Láng István. A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, vannak még elmaradások, és akkor még nem is beszéltünk az ipari parkok óriási vízigényéről.

Az elmúlt évtizedekben eltűnt a talajvíz, ezt visszapótolni csak akkor lehetne, ha másodpercenként 220 köbméter vizet vezetnénk vissza a talajba egy éven keresztül, megállás nélkül. 

MI