Barangolás a középkori templomok útján

A Felső-Tisza-vidék a rejtőzködő kincsek világa, természeti értékeiben különleges táj, melynek múltja, épített és szellemi öröksége izgalmas felfedezést tartogat a turisták számára.
A Középkori Templomok Útja Egyesület a Felső-Tisza-vidék kulturális, egyházi örökségének kutatására, helyreállításának segítésére, valamint a térség idegenforgalmi fejlesztésére vállalkozott, a Tiszántúli Református Egyházkerülettel karöltve mára eljutottak odáig, hogy az ország egyik legjelentősebb turisztikai célú és örökségvédelmi fejlesztései a Felső-Tisza vidékén valósultak meg, s ezzel a térség felkerült Magyarország turisztikai térképére.

Az érdekelődés élénkítése a cél

– Egy turisztikai termék akkor lehet sikeres, ha egyedi arculata van, márpedig a Felső-Tisza vidéke joggal lehet népszerű az aktív turizmusban. Gyalog, vízen és két keréken ismerkedhetnek meg a táj szépségeivel az ide érkezők, úgy gondoljuk, 2024-re beért az a szisztematikus építkezés, amit az egyesületünk a református egyházzal, a települési önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel közösen végzett. Látványos lett a változás! A megújuló templomok mellett látogatóközpontok épültek, szálláshelyek bővültek, kerékpáros pihenőpontok és szervizállomások létesültek, a turista ma már mindent megkap, ha eljön hozzánk, s a nyírségi, beregi, szatmári vendégszeretet jó hírét viheti tovább. Ettől az évtől nagy erőkkel fókuszálunk a marketingre, merthogy a hosszú évek alatt kialakított színvonalas szolgáltatások és az élménylehetőségek hírét el kell vinnünk az ország minden szegletébe, meg kell ismertetnünk az emberekkel. Ilyenkor az év elején gőz­erővel dolgozunk ezen, az örökségtúrák idei útvonalait is  formáljuk még, újítunk egy picit rajtuk. Nekünk az a legnagyobb élmény, amikor telt házzal futnak örökségtáboraink, túrázókkal, ifjúsági csoportokkal s nem utolsósorban  családokkal találkozunk az ország valamelyik távoli szegletéből – mondta Deák Attila, az egyesület titkára, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési irodájának csoportvezetője. Hozzátette, igazán jók a visszajelzések, pozitív értékelések érkeznek  szakmai oldalról és a vendégek felől is. Deák Attila annyit még elárult, ebben az évben az egynapos túrákat is jó szívvel ajánlják, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapva portfóliójukban.

Mint azt sokan tudják, a  Felső-Tisza térségében található a leghosszabb, mintegy 350 kilométer egybefüggő, kitáblázott kerékpárút-hálózat, 15 megállóponttal, 5 helyen szállással.

– Nincs akadály, Záhonytól Debrecenig le tudnak tekerni a kerékpározás szerelmesei, s egy új desztináció is létrejönne, ha a hálózatba a Bodrogköz is bekapcsolódna – jegyezte meg a szakember, aki elmondta, az útvonalon fekvő beregi, szatmári templomok felújítása több éven át tartó folyamat volt, de a végeredmény magáért beszél.  Két jelentős, az örökségvédelemre épülő pályázat zárul le ebben az évben, megújultak a beregsurányi, kölcsei, tarpai, vámosatyai és vámosoroszi templomok.

– A kölcsei református templom kutatásának és felújításának munkálatai 17 éve kezdődtek, amely a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb középkori műemléke. Ebbe a „heroikus küzdelembe” 2012 óta volt szerencsém bekapcsolódni, a templom ütemről ütemre nyerte el a most látható szépségét. Reményeink szerint az idén befejeződhetnek a restaurátori munkálatok, és eredeti pompájában látogatható a páratlan középkori műemlék – osztotta meg gondolatait Deák Attila, aki felbecsülhetetlen értéknek tartja a műemlék templomokat. A vámosorosziról úgy tartja, „szinte mindenhol van valami különlegesség ebben a templomban, az egyik legrosszabb állapotú műemléke volt a Felső-Tisza-vidéknek még 2009-ben, mára szinte rá sem lehet ismerni. Egy valódi ékszerdoboz látványa bontakozott ki előttünk köszönhetően a felújításoknak és a restaurátori munkálatoknak.”