Nyíregyházán is fejtörést okoznak az elszaporodott galambok

Régóta problémát jelenetnek az elszaporodott galambok a belvárosokban, ezért egyre több helyen alkalmaznak riasztót, hálót vagy tüskéket, hogy a madarak ne piszkítsák be az épületeket. A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány pályázatot hirdetett A városi madárkérdés felmérése, állatkímélő megoldások kidolgozása címmel, amely az ehhez hasonló gondokra szeretne megoldást találni.

Már nem etetik őket

Nyíregyházán is sok kellemetlenséget okoznak a galambok, ezért városi közgyűlés rendeletet adott ki a probléma orvoslásának érdekében. Ennek értelmében a közösségi együttélés alapvető szabályai közé sorolták az állatok etetésének tilalmát a közterületeken. Amennyiben valaki ezt megszegi, akár 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot is kaphat, a további büntetésekről nem is beszélve. Bodrogi László, a nyíregyházi Közterület-felügyelet vezetője úgy látja, csökkent a galambok száma az elmúlt egy-két évben, ennek pedig az az egyik oka, hogy az emberek betartják a madarak etetésére vonatkozó előírásokat.

– Szerencsére már nem jellemző a galambetetés, a felügyelők azonban így is rendszeresen ellenőrzik a város forgalmasabb területeit, hogy van-e valaki, aki ételt szór a madaraknak. Amennyiben ilyennel találkoznak, azonnal intézkednek – jegyezte meg a vezető, és hozzátette: néha még előfordulnak ilyen esetek, de inkább a gyerekek vagy idősek körében. Azt is tudatta, egyelőre nincs jó megoldás a galambproblémára.

– Az igazi gondot utcákon, házakon lerakódó madárürülék jelenti, amelynek eltakarítása elsősorban az adott épület tulajdonosának felelőssége tartozik, de sokan nem tesznek eleget ennek. Ha a fenntartó nem lép annak érdekében, hogy megtisztíttassa az ingatlan környezetét, akkor a piszok ott marad, és ez nagy probléma, mivel rongálja az házakat, és az egészségnek sem tesz jót – hangsúlyozta Bodrogi László.

Betegséget terjeszthetnek

A témáról dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük. Lapunknak elmondta, elsősorban az olyan szakembereknek jelenthet egészségügyi kockázatot a madárguanó, akik tetőtereken dolgoznak, mivel ezek az állatok legtöbb esetben padlásokon, párkányokon fészkelnek.

– Az otthagyott ürülék több centiméteres rétegben is lerakódhat, ami kiszáradás után felkavarodva a levegőbe kerülhet. Amennyiben az így keletkezett piszokban fellelhető kórokozók belégzéssel bekerülnek a szervezetbe, számos betegséget okozhat. Influenzához, illetve papagájkórhoz hasonló tünetekkel rendelkező fertőzés veszélye állhat fent, ami nagyon súlyos is lehet, sőt ritka esetekben a halál is bekövetkezhet – figyelmeztetett a madárszakértő, ám mindenkit megnyugtatott, ez rendkívül ritka jelenség, mivel a legsúlyosabb kimenetelhez igen gyenge immunrendszer kell. Dr. Déri Jánostól azt is megtudtuk, hogy a galamb-lakta környezetben huzamosabb ideig tartózkodás alakíthat ki a betegségeket, de az emberek többnyire tünetmentesen átesnek rajtuk.

Az igazgató szerint az is meglepő, hogy bár a galamb hajlamos a madárinfluenzára, jelenleg egy hordozóról sem tudnak, így megkönnyebbülhetünk, most nem fogékonyak a vírusra.

– A galambok önmagukban egyáltalán nem veszélyesek, ürülékük is inkább a szobrokat, műemlékeket rongálja, ezért mindenképpen takarítani kell – tette hozzá. Az igazgató szerint a jelenlegi módszerek nem alkalmasak a galambok tartós távoltartására, ráadásul nagy mértékben veszélyeztetik az állatok épségét.

A hálók és tüskék ölhetnek

– A kihelyezett hálók és tüskék bár távol tartják a galambokat, sérülést is okozhatnak, továbbá más fajokat, fecskéket és verebeket is veszélyeztetnek. A háló kiszakadhat, és csapdába ejtheti az állatokat, a tüske pedig megvághatja őket. Amennyiben egy fészek reked a háló alá, a benne élő fiókák éhen halhatnak – hívta fel a figyelmet a madárszakértő, aki azt is elmondta, hogy a galamb képes stresszes állapotba kerülni, ha nem juthat vissza az otthonához, amibe szintén belepusztulhat. Az állatorvos arra kér mindenkit: ha egy hálóba gabalyodott madarat látnak, értesítsék az állatvédelmet.

Az eddig használt módszerek ártalmassága miatt felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán hatékony megoldás a galambok távoltartására. Az orvos szerint talán működhet az állatok egy kijelölt helyre szoktatása, ottani etetése és ivartalanítása, mert így kialakulna egy stabil galambállomány, ami utána nem szaporodna. Természetesen ez egy hosszabb folyamat lenne, de működőképes lehet.