Az idei jelmondat: víz a békéért

Az ENSZ kezdeményezésére 31. alkalommal ünnepeljük a víz világnapját, aminek a célja, hogy minden évben legalább egy napon, március 22-én középpontba kerüljön létünk alapeleme – mondta Kató Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének elnöke kedden a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a szervezet ünnepi előadóülésén Nyíregyházán. Mint fogalmazott, nélkülözhetetlen a tiszta víz, és foglalkozni kell az édesvízkészletek sérülékenységével. – Minden évben tartozik egy-egy jelmondat is a világnaphoz, az idei: víz a békéért. Ismerjük a víz tulajdonságait, de azt is tudjuk, hat a társadalomra is. Ha megosztjuk ezt az erőforrást, nem pazaroljuk, s megőrizzük a minőségét, a béke forrása, de megvan a konfliktuspotenciálja is: egyre kevesebb a megosztható vízkészlet, beavatkozunk a természetes lefolyásába, meggátoljuk vagy eltereljük, amiből gazdasági előny vagy gazdasági hátrány is kialakulhat, s ez akár migrációhoz is vezethet – részletezte a problémákat Kató Sándor és megjegyezte: a víz kapcsán is a békére kell törekedni, mégis sokszor kell harcolni érte. Küzdeni kell a természettel, egyre kevesebb az elosztható vízkészlet, egyre rendszertelenebb a csapadék, nem mindig ott van víz, ahol kell és olyan mennyiségben, amennyire szükség van. Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk az aszály jelenséget, az elsivatagosodás hatásait.

Alkalmazkodni kell

A szakember kifejtette, hogy a Felső-Tisza vidékén is nagy problémákkal állunk szemben. – Egy kulcsszót találtam, ez pedig az alkalmazkodás. Alkalmazkodni kell a szélsőséges helyzetekhez. Nincsen kiegyenlített időjárás, két egymás utáni év sem azonos kihívásokkal állítja szembe az ágazatot. Történelmi aszály, forró száraz év volt 2022, 61 hőségnapot számoltunk meg, ami 38 nappal volt több a sokéves átlagnál, a csapadék mennyisége nem érte el a sokéves átlag 80 százalékát sem. Ezzel szemben 2023 egy meleg és csapadékos év volt 46 csapadékos nappal, a lehullott mennyiség 25 százalékkal volt több a sokéves átlaghoz képest. Azonban ezek a csapadékosabb évek sem tudják a vízhiányt pótolni, ami nagyjából 10 év alatt alakult ki – részletezte a tapasztalatait az elnök, és hozzátette: a felmerülő problémákat országon belül vagy országok között is összefogással, együttműködve kell megoldani, amire a vízügyi ágazatnak megvannak a módszerei.

Vízgazdálkodási fejlesztések

Román István vármegyei főispán kifejtette, hogy a víz és a béke is rendkívül nagy érték. Évek óta háború dúl Magyarország szomszédságában, döbbenetes volt számára olyan emberekkel találkozni, akik háború sújtotta övezetből menekültek. A béke mellett a víz is rendkívül nagy érték, ami akkor értékelődik fel igazán, ha kevesebb van belőle, vagy ha nem áll rendelkezésre. – Az egyik legfontosabb lételemünk a víz, amit sok területen használnak, így a mezőgazdaságban, az iparban. A vízügyi szakemberek munkája pedig elengedhetetlen – részletezte a főispán, és felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben újabb fejlesztési programokat fogadtak el, amelyek a következő években több tízmilliárd forint értékben segítik a megye vízgazdálkodását, beleértve nemcsak az árvíz elleni védekezést, hanem a teljes vízgazdálkodási spektrumot, a Nyíregyházi Ipari Parkban pedig 90%-ban szürke vizet fognak használni az ipari létesítmények.

A víz lételemünk

Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke azt mondta, március 22-e nagyon fontos dátum, de nem csak ezen a napon kellene a vízzel foglalkoznunk, hanem az év minden napján. Víz nélkül nem csak emberi élet, hanem semmilyen élet nincsen. – Természetesnek vesszük, hogy mindig van víz, mindenhol és korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, holott ez korábban sem volt így és a későbbiekben sem lesz így valószínűleg. Ezért is köszönöm minden szakmai szervezet, kiemelten a vízügyi igazgatóság munkáját, mert ők valóban az év minden napján ezzel a kinccsel foglalkoznak, és jó látni azt, hogy igyekeznek bevonni az következő generációt is – mondta az alelnök.

A köszöntők után Ambrusz László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője tartott előadást a nemzetközi vízkonfliktusokról és együttműködésekről, Illés Lajos hidrológus mérnök a Felső-tiszai mintaszerű és békés magyar-ukrán vízügyi együttműködést taglalta, a konferencia végén pedig Bodnár Gáspár a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiosztotta a vízügyi pályázatok díjait.