Egyedi géppel vágta a nádat a Bujtoson

A tavaszhoz közeledve fontos levágni a tavak elszáradt nádasait, hogy legyen helyük az új hajtásoknak. Az elmúlt hetekben különleges gép vágta a Nyíregyházán a Bujtosi-tavak nádját, ugyanis a jármű a vízen úszott, a hullámok hátán dolgozott.
– Közel harminc évvel ezelőtt született meg a nádvágó gép gondolata – idézte fel az előzményeket szerkesztőségünk érdeklődésére a Rakamazon élő Borbély Mihály, a berendezés kezelője. – Az általam alapított Cormoran Horgászegyesület gondozta ugyanis a rakamazi Nagy-Morotvát, s kellett egy gép a vízinövények vágásához. Akkoriban elég régi típusú gépek voltak forgalomban, már ha lehetett kapni egyáltalán, mert a halgazdálkodással foglalkozó halászati szövetkezetek megvásárolták azokat, ha kellett, felújították, vagyis nemigen lehetett hozzájutni egy ilyen géphez. Megnéztem azokat a régi gépeket, s úgy gondoltam, csinálok én magamnak egyet olyan magyar alkatrészekből, amiket éppen kapni lehet a boltokban. Ami meg hiányzott, azt megcsináltam magam, ugyanis hegesztő a szakmám. Igaz, a meghajtást sosem bíztam a véletlenre, mindig japán motorokat építettem bele. Az egyik márkát különösen szeretem, mert nagyon megbízható motorokról van szó. A kezdetekben a nádvágó járműveket még úgy alkottam meg, hogy mechanikus meghajtással, láncáttétellel, láncfogas kerekekkel, különböző kuplungokkal működjenek, de most már újabban hidraulikát alkalmazok. 

Veszélyes a bányató medre

Mondhatjuk tehát, hogy egyedi gyártású gépekkel dolgozik? – kérdeztük a szakembertől.
– Igen, ezek valóban egyedi gyártású gépek, s a megrendelő igényeinek megfelelő mélységben tudom elvágni velük a nádat – magyarázta Borbély Mihály. –  Egy bányató esetében volt olyan megrendelésem, hogy három és fél méter mélyen kellett vágnom a nádat. A víz mélysége 0-10-12 méter, s ott már szükség van műholdas sorvezetőre, mert egy 100 hektáros területen nem könnyű nyomon követni azokat a barázdákat, amiken már végigmentem. Olyankor fontos egy szonár is, mert a bányató medrének az alja nem egyenes, hanem egyenetlen. Ahol találtak sódert, onnan kiszedték a kavicsot, ott jól kimélyítették, míg máshol nem, így mélyebb és sekélyebb részek váltogatják egymást. A kaszaszerkezetet igencsak megviselné, ha kőbe, kavicsba akadna folyamatosan, ráadásul ha akadály van, a csónaktestet is megrángatja – magyarázta Borbély Mihály.

Bejárja az egész országot

– Nagyon szeretem a tavakat, és éppen azért nagyon fáj, amikor azt látom, hogy elburjánzik a növényzet, pedig vizeink sokkal többet érdemelnének. Azt ugyanis tudni kell, hogy a tavak régebben soha nem néztek ki úgy, mint napjainkban. Sajnos, megjelentek a műtrágyák, amiket az eső belemos a tóba, a holtágba, s emiatt túlszaporodik a növényzet. Az eredeti terveim szerint csak a rakamazi Nagy-Morotván akartam vágni a nádat, aztán egyre több felkérést kaptam, ma már az egész országot bejárom ezzel az úszó munkagéppel. Az idei évet például – amint elolvadt a jég –, Székesfehérváron kezdtem.
Akkor mondhatjuk, hogy az ön számára nagy szerencse az enyhe a tél, mert ha be lenne fagyva a tó, akkor a tavak kezelői a jégről is le tudnák vágni a nádat... – jegyeztük meg.
– Elméletileg valóban le tudnák vágni, de a gyakorlatban mégsem olyan könnyű. Hiába van ugyanis mondjuk olyan tíz centiméteres jég a befagyott tavon, a nád között azonban nem lesz még öt centiméteres sem, ott könnyen beszakad az ember testsúlya alatt.

Ipari célra minimális mennyiség

Mi lesz a levágott nád sorsa? Fel tudják valamire használni? – hangzott el egy újabb kérdés.
– A gépemmel levágott nádat nem használják fel semmire sem. Ezek a nádak egyrészt általában több éves nádak, másrészt hogy fel lehessenek használni a növényt, ahhoz nádarató gép kellene. A nádarató gép több tíz vagy száz hektáron nagy mennyiségben aratja a nádat, amit én levágok, az ipari feldolgozás céljából minimális mennyiség. A vízbe esett levágott nádat egyébként a gépem másik végével össze is gyűjtöm és kiteszem a partra.

Meghagy néhány zsombékot

A nádvágás a madarak fészkelése miatt nem végezhető bármikor. A környezetvédelmi jogszabályban szerepel határidő? – vetettük közbe. 
– Igen, március 15. a nádvágás előírt határideje, utána már nem szabad ezt a munkát végezni. A Bujtos után Taktaharkány következik, várnak a soroksári Duna-ágnál is, és még Zalaegerszegre kell mennem eddig a határidőig. Van egy kisteherautóm, azzal szállítom  a nádvágó gépet.