Ingyenes jogosítvánnyal csábítanak a volán mögé

A hazai szállítmányozás évek óta sofőrhiánnyal küzd, melyet számos módon próbáltak már enyhíteni. Most egy újabb program indult: az állam átvállalja a teherautó-, a kamion- és a buszjogosítvány, valamint a GKI-igazolvány költségeit. Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Zrt. szerint több mint ezren szerezhetnek C, C+E és D kategóriás jogosítványt, amihez vissza nem térítendő támogatást biztosítanak. A témáról egy megyei fuvarozócég vezetőjét, Gégény Tamást és Árvay Tivadart, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárát kérdeztük. 
Árvay Tivadar az állami kezdeményezésről elmondta, érdekvédelmi képviseletként üdvözölték a programot, ami bár a jelenlegi és a várható sofőrhiányt nem szünteti meg, első lépésként megfelelő. 
– Az elmúlt hónapokban erős recessziós időszakban van az európai és a hazai gazdaság. Emiatt némiképp enyhült a probléma, ám a mögöttünk álló 5–10 évben folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdött az ágazat. Ebbe beletartozik a személyszállítás és az árufuvarozás is, és a jelenlegi becsléseink szerint legalább 6–8 ezer sofőr hiányzik a rendszerből. Az év második felétől viszont gazdasági fellendülést vetítenek előre a legpesszimistább becslések is, ami azt jelenti, hogy jóval nagyobb kapacitásra lesz szükség a szállítmányozásban. Ehhez viszont ismételten több sofőr kell. Ha nincs gépkocsivezető, veszélybe kerül az ellátási lánc is. 

Világméretű probléma 

– Ez nem magyar jelenség, az egész Európai Unióra, sőt világszerte jellemző. És hogy mekkora a gond? Egy friss felmérés szerint az unióban 700 ezer sofőr hiányzik, világszerte pedig közel 2,6 millió – világított rá a sofőrhiány mértékére a főtitkár, aki arról is beszélt, miért nem volt sikeres az OFA korábbi programja, amiben szintén támogatást nyújtottak a mintegy egymillió forintba kerülő kamionos jogosítvány megszerzéséhez. 
– Abban a programban az információink szerint mintegy 6 ezer sofőrt képeztek ki, ám az volt a gond, hogy semmilyen biztosíték nem volt arra, hogy a sofőrök valóban elhelyezkednek a hazai vállalkozásoknál. Csupán alig több mint ezerre tehető azok száma, akik valóban itthon maradtak. A többiek vagy külföldre mentek, vagy be sem ültek a volán mögé. A szakmának ez nem segített, ráadásul egy olyan időszakban futott a program, amikor még nagyobb volt a sofőrhiány – hangsúlyozta Árvay Tivadar, aki a jelenlegi programot is bemutatta. 

Több biztosíték kell 

– A most meghirdetett képzésben 20–30 százalékos önerőt kérnek a jelentkezőktől, amit akkor kapnak vissza, ha hazai cégnél egy évet dolgoznak sofőrként. Ez a korábbiakhoz képest valamilyen biztosítéknak tekinthető, ám az álláspontunk szerint még mindig nem elegendő. A kiírás szerint a munkáltatónak kell azt garantálnia, hogy a jelöltek egy évig dolgozni fognak, ám ez eddig is így volt. A vállalkozások tárt karokkal várják a sofőröket, de annak fennáll a veszélye, hogy sokan inkább bukják az önrészt, és továbbállnak. Ez pár százezer forintnyi összeg csupán, míg egy kamionos jogosítvány mintegy egymillió forintba kerül – hívta fel a figyelmet a főtitkár. 
Árvay Tivadar szerint a hosszú távú megoldást az jelentené, ha újra bekerülne a szakképzési rendszerbe a gépjárművezetői képzés, ahol nem csupán vezetni tanulnának meg a fiatalok, hanem számos logisztikai ismerettel is gazdagodnának, és szakmát kapnának a kezükbe. 
– Ezen ismeretek birtokában később nem csupán sofőrként, hanem a logisztika más területein is elhelyezkedhetnének, ami a fiatalok számára sokkal vonzóbbá tehetné az ágazatot. Első lépésként kiváló az OFA programja, ám ennél sokkal több kell, különösen, ha azt nézzük, hogy a hazai kamionsofőrök mintegy 30 százaléka 50 év feletti és 10 éven belül nyugdíjba vonulnak – tette hozzá Árvay Tivadar. 

Ne csak „tűzoltás” legyen! 

Hasonlókról számolt be Gégény Tamás, a Gégény Trans tulajdonosa is. Mint mondta, nagyon sok sofőr hiányzik a rendszerből, ráadásul a gépkocsivezetők nagy része a következő 10 évben nyugdíjba megy. 
– Ezen a külföldi munkavállalók alkalmazása sem segít, hiszen a belföldi fuvarokat velük nem lehet teljesíteni. A diszpécser és a sofőr folyamatos kapcsolatban áll, egyeztetnek a célállomások nyitvatartásáról, a rakodásokról, amit hatékonyan csak magyar anyanyelven lehet kivitelezni. A rakodó személyzettől sem várható el, hogy több idegen nyelvet beszéljen, ezért mindenképpen magyar gépkocsivezetőkre van szükség. A vármegyei fuvarozók nagyon örülnek a meghirdetett programnak, ám az még jobb lenne, ha nem egyszeri lehetőségről lenne szó, hanem minden évben meghirdetnék. Ha minden esztendőben kiképeznek 1000–1200 sofőrt, enyhülne a hiány – tudatta a tulajdonos. 
Gégény Tamás azt is elárulta, a korábbi OFA-program nem volt eredményes, csupán ugródeszkaként használták a magyar cégeket a jelentkezők, hogy a jogosítvány birtokában Nyugat-Európában dolgozhassanak. 
– Ki kell szűrni azokat, akik ténylegesen sofőrként képzelik el a jövőjüket, és őket támogatni, szemben azokkal, akik csak az ingyen jogosítványra hajtanak, de nincsenek komoly elképzeléseik – hívta fel a figyelmet.