A diótól a szilváig – spontán kertszemle

A Felső-Tisza ékszerdoboz-szépségű – a falusi turizmus szerelmesei körében is igen nagyra tartott – kis falujában Danó Sándor polgármester kalauzolt a portán. A tekintélyt parancsoló, éppen egy katasztrális hold (1600 négyszögöl, azaz 5754 négyzetméter) méretű csemegésben sokféle gyümölcsfa bontogatja már a virágait. Nem is csoda, hiszen a spontán kertszemle egy nappal virágvasárnap előtt történt. 
Milyen fajták díszlenek itt már nemsokára teljes pompájukban? 
Ezt a telket 1981-ben vásároltuk meg, akkor költöztünk ide, s azóta építgetjük, szépítgetjük. Vegyes gyümölcsös volt itt, szilva, alma, illetve dió. Ezeket fokozatosan áttelepítettük, és létrehoztunk egy olyan területrészt, ahol 120 szilvafa kapott helyet, a kilencven százalékuk nemtudom, aztán van néhány besztercei, orsó – más elnevezés szerint korsó – szilva és duránci. A szilvás mögött alakítottunk ki egy veteményeskertet. No nem azért, mert ráérünk, meg sok lenne a szabadidőnk, hanem azért, hogy a sajátunkat fo­gyasszuk. Ebben a paradicsomtól a zöldségfélékig minden megterem. A veteményes mögött van egy 33 darabos diófás terület, ami biztosítani hivatott a dióigényünket. 

A múlt évben errefelé is problémák voltak a dióterméssel. Mi történt? 
Azt tapasztaltuk, hogy a diófúró légy a Felső-Tisza mentén, illetve az egész keleti régióban is károsít, és sajnos tavaly borzalmasan nagy károkat okozott. Alig volt a fáinkon ép diónk, ez a piszok légy szinte elvitte a teljes termést. 

És a remény, ami az idei termést illeti, megmaradt? 
Én mindig optimista vagyok, ezért aztán úgy is kezelem ezeket a fákat és a fák alatti területet, mint ha a közeljövőben is nagy diótermésre számíthatnánk. 

Mondta, hogy a veteményesben megtermelnek mindenféle zöldséget, amire nem csupán a családnak van szüksége, hiszen az idegenforgalomban is részt vesz a Danó família. A portán tavasztól késő őszig fogadják a vendégeket, adódik a kérdés: az itt nyaralók is részesülnek ezekből a biominőségű termésekből? 
Igen. Több mint 30 éve foglalkozunk falusi turizmussal, és akik meglátogatnak bennünket, tehát a vendégeink a megtermett gyümölcseinket, zöldségeinket díjmentesen szedhetik, fogyaszthatják kedvük szerint. 

Ha már a turizmus szóba került, milyen idegenforgalmi évet vár a Danó Porta tulajdonosa? 
Megint azt kell mondjam, optimista vagyok, így bízom benne, hogy egész évben, de főleg a nyári szezonban, ahogy már megszoktuk, telt házzal fogunk működni. GB