A Felvidékről kitelepítettekre emlékeztek ismét

A Rákóczi Szövetség nyíregyházi szervezete tizenharmadik alkalommal emlékezett meg a Felvidékről kitelepített nemzettársakról  az Országgyűlés által 2012-ben emléknappá nyilvánított napon a részben általa állított Esterházy-emléktáblánál és a Felvidéki kitelepítettek emléktáblájánál.

A hagyományokhoz híven ezúttal is Martinovszky István tárogatós toborzója vezette be a rendezvényt, majd a Himnusz közös eléneklése következett. Emlékező beszédet Dalmay Árpád, a városi szervezet elnöke mondott, aki kitért a felvidéki magyarok háború utáni kálváriájára, az 1945 nyarán történt preraui és pozsonyligetfalui tömeges gyilkosságokra, a benesi magyar- és németellenes dekrétumokra, a „reszlovakizációra”, a kettős állampolgárság tiltására Szlovákiában. Idézte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének pár évvel ezelőtt a komáromi megemlékezésen mondott szavait: „A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és a szülőföldről való száműzetés miatt. Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget.” A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjéről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben.

Tarthatatlan helyzet

Dalmay Árpád beszélt a jelenlegi politikai helyzetről is, kifejezve azt a reményét, hogy az egyre javuló magyar–szlovák kapcsolatok megoldást találnak erre a tarthatatlan helyzetre.

Mihályi Molnár László felvidéki költő Magyar golgota című versét Ignácz Olivér, a Szent Imre Katolikus Gimnázium diákja adta elő. Ezt követően Makara Henriett, a Szent Imre Katolikus Gimnázium tanárnője gróf Esterházy János életéről és mártíromságáról beszélt, majd Csatlós Eszter, a gimnázium tanulója olvasott fel részletet a hitünk és nemzetünk vértanúja újratemetésén elhangzott beszédből. Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke a kitelepített honfitársainkról emlékezés fontosságát, példamutató erejét hangsúlyozta. A rendezvényen a városi szervezet, a Szent Imre Katolikus Gimnázium és a Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium képviselői elhelyezték koszorúikat a két emléktáblánál, majd a Szózattal ért véget a megemlékezés.