Húsz éve léptünk be az Európai Unióba

Magyarország 2004. május 1-je óta az unió tagja, hamarosan kezdődik a magyar EU-elnökség is.

Szon.hu

Az uniós támogatásnak köszönhetően korszerűsödött Nyíregyháza tömegközlekedése is

Forrás: Illusztráció: Gazdag Mihály

A több évig tartó csatlakozási tárgyalások lezárulta után az EU-s csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban.

Ezt követően hazánk 2007. december 21-én vált a schengeni megállapodás teljes jogú tagjává és ezzel a közös, belső határellenőrzések nélküli európai térség részévé. 2011. január 1-től Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét, amelyre ismét sor kerül majd 2024 júliusától.

Lapunk megkérdezte az Európai Unió és Magyarország mostani kapcsolatrendszeréről Seszták Oszkárt, a vármegyei közgyűlés elnökét és Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökét is. Utóbbi úgy fogalmazott: mezőgazdasági kérdésekben Brüsszel értelmezhetetlen álláspontot képvisel, ami a hazai gazdálkodókat az ukrajnai termékekkel és gazdákkal szemben versenyhátrányba hozza.

– Húsz év távlatából nézve igazán látszik Magyarország felfelé ívelő fejlődési tendenciája, akár a GDP mutatókat, a különböző fogyasztási eszközöknek az arányszámait, vagy az autók számait nézzük – tekintett vissza az elmúlt évekre Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Sokat fejlődtünk

– Az országon belüli fejlettségi különbségeken még van mit javítani, de önmagunkhoz képest sokat fejlődött vármegyénk is. A kormány is felismerte ezt a problémát, és megoldást is szeretne rá találni. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium célja, hogy a következő években az országon belüli fejlettségi mutatóinkon is jelentősen tudjunk javítani. Ehhez immár jövőre hazai fejlesztési forrásokat is fel tudunk használni olyan célokra, amelyeket az Európai Unió nem támogat. A magyar költségvetés olyan állapotban van, hogy immár hazai költségvetési pénzből is tudunk fejlesztési programokat indítani Magyarország igényére szabva. Ez most már adott, és jövőre ezeket a programokat is el tudjuk indítani, nemcsak az európai uniós politikák mentén képződött pályázati felhívásokat. Kiemelném a mostani TOP-os programokból a vármegyei foglalkoztatási paktum programot, ami ugyancsak közvetlenül a gazdaságot segíti – részletezte a vármegyei közgyűlés elnöke, és megjegyezte: a foglalkoztatás helyzete nagyon sokat javult az elmúlt 14 évben vármegyénkben.

– Gyakorlatilag aki munkát akar találni, az egy kis erőfeszítéssel munkát talál a vármegyénkben. Az iparfejlesztési programok pedig egyértelművé teszik, hogy a következő évben inkább a munkaerőhiány lesz jellemző a vármegyénk munkaerőpiacán. Ehhez vannak munkaerő-tartalékjaink, szeretnénk képzéssel, átképzéssel javítani a hazai munkaerők esélyét. Bár 2010 óta az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) forintális értéke több mint két és félszeresére nőtt 2022-re, vármegyénk csak Nógrád vármegyét előzte meg ebben a tekintetben 2022-ben – zárta Seszták Oszkár.

– Akkor ezt a lépést meg kellett hozni – nyomatékosította dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő. – Az idő gazdasági szempontból igazolta a csatlakozás helyességét, létjogosultságát. Viszont ahogy most működik az Európai Unió, az egyértelmű csalódás. A nemzetállamok megszüntetése a cél, az európai egyesült államok víziója elfogadhatatlan. Jogállami eljárások mögé bújtatnak rejtett politikai támadásokat a másként gondolkodók (Magyarország) ellen. Változtatásra van szükség. Az Európai Unió csakis akkor lehet sikeres, ha a kontinens polgárainak érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a háborúpárti hatalmi elit elképzeléseit akarja megvalósítani.

Rácz Imre véleményére is kíváncsiak voltunk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke inkább a jelenre fókuszált, amikor az uniós csatlakozás évfordulójakor a témában faggattuk. Elmondta, a nyugat-európai gazdademonstrációs hullám is érzékelteti a Brüsszelben meghozott mezőgazdasági döntések észszerűtlenségét.

Csalódtak a gazdák

Rácz Imre utalt a februári záhonyi gazdatüntetésre, ahol a magyar gazdálkodók határozottan elutasították azt az intézkedés-tervezetet, mellyel újabb egy évvel meghosszabbítanák az ukrán mezőgazdasági termékek, élelmiszerek korlátozás nélküli behozatalát az unióba.

A kamara vármegyei elnöke kiemelte, a hazai gazdák számára a magyar kormány tüntetés nélkül is biztosítja azokat a feltételeket, amelyekért a nyugati országok termelői az utóbbi hónapokban az utcára vonultak.

– A kormány a nemzeti kiegészítő forrásokat az eu-s előírások maximális mértékére, 80 százalékra emelte, ezzel sokkal több kisgazdaság részére biztosítva támogatási lehetőséget – emelte ki Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke.