,,Túl lehet élni a legszörnyűbb dolgokat az életben”

Aki csak egyszer is hallotta énekelni Nógrádi Gergelyt, az többet nem felejti el a hangját, hiszen az éterbe varázsolja vele a mennyországot és a poklot, kifejez vele lágyságot és finomságot éppen úgy, mint keménységet, dühöt és haragot. Mindez talán annak is köszönhető, hogy
pályáját operaénekesként kezdte a napjainkban az egyik budapesti zsinagógában szolgáló főkántor. Hangját a hazáján kívül is elismerik, az Európai Kántorszövetség Európa kántorhangjává választotta, s elnyerte a Zsidó Pavarotti-díjat is. Íróként és társíróként közel hatvan könyv fűződik a nevéhez.

Nógrádi Gergelyt gyakran hallhatják az érdeklődők Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is a holokauszt megemlékezéseken, illetve a zsidó hitközségek egyéb rendezvényein.
A napokban a Nagykállói Zarándokház udvarán énekelt a holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából rendezett emlékezésen. A fellépés után nyilatkozott szerkesztőségünknek. 

Milyen érzések, gondolatok kavarognak önben, amikor egy-egy holokauszt megemlékezésen énekel?
A családom zömét megölték 1944-ben, de a két nagymamám túlélte Mengelét. (Josef Mengele az auschwitzi koncentrációs tábor egyik legkegyetlenebb SS-tisztje volt, aki a nácik orvosaként embertelen kísérleteket hajtott végre a foglyokon – a szerk.) Mind a két nagymamámat, Editet és Katit háromszor is szelektálta Mengele a koncentrációs táborban, s mind a ketten túlélték a szörnyűségeket. Ezeken a megemlékezéseken kettősség van bennem. Bennem van egyrészt a rengeteg elpusztított ősöm, családtagom halála, elvesztése, s ez borzasztóan nagy fájdalom, begyógyíthatatlan seb a családomban immár nyolcvan éve. Ugyanakkor bennem él a remény, az újrakezdés öröme, hogy a két nagymama élve kikerült a pokolból. Mindez a részükről akár üzenet is lehetne, mégpedig az, hogy mindig bízni kell abban, túl lehet élni a legszörnyűbb dolgokat az életben.

A kettős gondolat jegyében állítja össze általában műsorának anyagait is?
Így van, mind a két gondolatvilág szerepelt ma is a műsorban. Először a gyász, az emlékezés kapja a főszerepet a műsor első részében, a második fejezetben a reményről, az örömről, az élet szeretetétől, az élet igenléséről szólnak a dalok. 

Ezer szállal kötődik Szabolcs-Szatmár-Bereghez, hiszen a vármegyében is nyugszanak a holokauszt előtt elhunyt ősei…
Valóban így van, Pátrohán és a nyíregyházi izraelita temetőben is nyugszanak elődeim. Tulajdonképpen hazajövök, ha a Nyírségbe jövök. A Carnegie Halltól a Concertgebouwig nagyon sok helyen énekeltem már világszerte, de a legszívesebben Nyíregyházán énekelek, ahová mindig hazajövök. Olyan érzés ez nekem, mintha a családhoz hazajönnék, mintha itt lenne az otthonom.

Biztos gyakran megkérdezik, hogy mit csinál a hangjával, hogy még mindig ilyen jó…
Még mindig? (nevet fel a szófordulaton Nógrádi Gergely) Nyilván vannak operaszerepek, amelyekben nagyon fontos, hogy a kornak megfelelően intakt, vagyis sértetlen, ép legyen a hang, de azért a most elhangzott zsidó dalok vagy musicalek hetven-nyolcvan évesen is énekelhetőek. Ezekhez a dalokhoz nem kell fiatalság, természetesen ahogy minden, úgy a hangszalagok is öregszenek, elereszt az izom, Mi is érezzük, hogy az ízületeink sem a régiek, úgy a hangszálak sem, s erre figyelnünk kell. 

Az operaéneklés nem hiányzik?
Abszolút nem. Huszonkét éve nem foglalkozom operaénekléssel. Akkor született meg a fiam, s én kint voltam Japánban. A gyermekem lázas lett, én távol voltam több ezer kilométerre, s akkor eldöntöttem, nem csinálom tovább. Hazajöttem, s felbontottam kilenc szerződést rögtön. Azóta nem éneklek operát, csak így hébe-hóba, ha kérik egy műsorba vagy gálára, de meg kell mondanom, nem hiányzik.

A műsorára jellemző a közvetlen hangnem, a családi hangulat. A főkántorság hogyan egyeztethető össze ezzel a showman stílussal? 
Valóban, a legtöbb kántor áll az imapultnál és imádkozik a zsinagógában. Nyilván kell egy plusz, hogy minél sikeresebb és élménydúsabb legyen a koncert. A közönséget meg kell szólítani, meg kell nyerni, s ehhez szükség van a személyes és kötetlen hangulathoz, olykor a kitárulkozáshoz. Tudni kell rögtönözni is a kapcsolattartás érdekében. Kevés kántorról tudok, aki koncertet ad. Ez egy másik képesség. Az imádkozáson túli képesség, amikor az énekes közvetlen, laza kapcsolatot tud teremteni a közönséggel. Nem könnyű.

Foglalkozik-e még könyvírással?
Természetesen. Ötvenöt könyvem készült már eddig. Tavaly jelent meg egy nagy történelmi sorozat második része Mortinfern alkonya címmel. Az első A Mirrén titka címet kapta. Az író mindenképpen ír, az írónak írnia kell. Nem azért ír, hogy díjakat kapjon, nem azért ír, hogy pénzt keressen, nem azért ír, hogy kiadják a könyvét, hanem mert van egy belső késztetés az írásra. 

Vannak kedvező visszajelzések az olvasóktól?
Én remélem, hogy tetszik nekik. De ezt az olvasóktól kell megkérdezni. Természetesen vannak író-olvasó találkozók is. Korábban évente száz-százötven író-olvasó találkozón vettem részt, most már csak ötvenet tartok évente. A napokban Debrecenben volt három találkozóm is az olvasókkal. Járok könyvárakba és járok iskolákba is. Szeretem az életemnek ezt a vonulatát is.

A holokauszt szörnyűségeire emlékeztünk a mai nap. A múltra emlékezés azonban elválaszthatatlan a jövőbe tekintéstől. Ön milyennek látja a jövőt?
Nem lehet más szemmel nézni a jövőt, csak bizakodva. Hogy mit üzennék az embereknek a jövővel kapcsolatban? Úgy gondolom, a könyveimben mindent megírtam már. Ha valaki tudni szeretné, hogy mit szánok a jövőnek, mit üzenek az embereknek a jövővel kapcsolatban, ebben az utoljára említett két történelmi fantasyban abszolút benne van. Vagy említhetném Az emberszerelő című novellás gyűjteményemet, amiben mindent leírtam, amit a világról gondolok, s amit a jövőnek szánok.