Egy találmány, mely átformálhatja a világot

Manapság szinte nincs olyan hét, hogy ne jelenjen valamilyen cikk a mesterséges intelligenciáról (MI), ami nem véletlen, hiszen ez a mindössze néhány éves találmány teljesen új távlatokat nyithat az élet számos területén. A páratlan előnyök mellett sok szakértő az aggodalmát is kifejezi, ugyanis e technológia káros célokra is felhasználható – gondoljunk csak arra, milyen élethű videók generálására képes az MI. A témáról a Nyíregyházi Egyetemen rendeztek nagyszabású konferenciát, amelyen olyan fontos kérdéseket taglaltak, mint a mesterséges intelligencia hatása a munkahelyekre, vagy éppen a vállalkozások és az MI kapcsolata.

Együtt dolgozhat ember és gép

Dr. Hárskuti János, a Nyíregyházi Egyetem elnöke a konferencia megnyitóján elmondta, az egyetem stratégiájának két fontos eleme van: a hagyományok ápolása és a megújulás.

– A mesterséges intelligencia számos lehetőséget tartogat az oktatás és benne a felsőoktatás számára. A felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy olyan kompetenciákkal ruházzak fel a hallgatókat, amelyek nem feltétlenül a lexikális tudásra építenek. Sokkal fontosabb ezeknél a kreativitás és a logikus gondolkodás, s a mesterséges intelligencia is alapvetően ezekre épít. A képzéseinken arra kell koncentrálnunk, hogy a kreativitást erősítsük a hallgatókban. Persze ez önmagában kevés, szükség van a kiváló kommunikáció készségre és a szaktudásra is – hangsúlyozta az elnök, aki arra is kitért, az együttműködési képesség egy óriási érték napjainkban. 

– Nem csupán arra kell gondolnunk, hogy egy feladat során két vagy több ember együtt dolgozik, hanem arra is, hogy a technológiát – beleértve az MI-t is – a csapat tagjának, a résztvevőket segítő erőnek tekintjük – tette hozzá dr. Hárskuti János, aki szerint a mesterséges intelligencia világméretű átalakulást okoz majd a következő néhány évben, és meg kell értenünk, hogy ehhez nem mindenki képes majd alkalmazkodni.

Nem gondolkodik önállóan

– Bár a mesterséges intelligencia mindössze néhány éve robbant be az életünkbe, az alapgondolat egyáltalán nem új keletű: Alan Turing brit matematikus, az Enigma-kód feltörője 1950-ben azt fogalmazta meg, hogy vajon létezhet-e olyan lehetőség, ahol egy embert bezárnak egy szobába, a fal túloldalán lévő beszélgetőpartnerről pedig az illető 70 százaléknál nagyobb valószínűséggel nem tudja megmondani, ember vagy gép – ezt már dr. Szabó György rektor árulta el lapunknak. Mint mondta, több „jégkorszak” is volt a mesterséges intelligencia fejlesztésében az elmúlt évtizedekben, ám az elmúlt néhány év óriási áttöréseket hozott. 

– Sokszor mondták már, de a következő években valóban olyan szakmák jöhetnek létre, amelyeknek nemhogy a tartalmát, de a nevét sem tudjuk napjainkban. A jelenlegi „csoda”, aminek tanúi vagyunk, óriási adatbázisok és az emberi tudás összessége. Ez utóbbiból ebben a rendszerben sajnos elég kevés van, és egyelőre csak mítosz, hogy az algoritmusok képesek önállóan gondolkodni. Gyakorlatilag az történik, hogy az algoritmusok a 8 milliárd ember profin strukturált szellemi termékéből szemezgetnek, amikor kérdezünk tőlük – árulta el lapunknak dr. Szabó György. A rektor előadásáról hamarosan részletesen is beszámolunk.