A természet bűvöletében

– A festmények válogatásakor nemcsak azt vettem figyelembe, hogy egy-egy kép milyenre sikerült, hanem azt is, együtt hogyan fognak mutatni a falon – árulta el a művész a kiállítás anyagának összeállításáról.

– Legalább két hetembe került, mire sikerült kiválasztanom azokat a munkáimat, melyek végül helyet kaptak a tárlaton. Nem tudnám megfogalmazni, hogy az otthon maradt képek miért nem kerültek be a válogatásba, ahogyan azt sem, miért pont ezeket a festményeket hoztam el.

Főszerepben a hangulat

Összesen harminchárom alkotás került fel a Városmajori Művelődési Ház falára, ennek közel kétharmada körülbelül másfél évvel ezelőtt készült, a többi a művész régebbi munkái közül került a kiállítás anyagába.

– Emberközpontú vagyok, még annak ellenére is, hogy a képeimen ritkán szerepelnek emberek – mesélte Pazonyi László arról, milyen témák foglalkoztatják leginkább.

– Szeretem a tájakat, szerencsére nagyon sok romantikus helyre eljutottam már. Szívesen ábrázolom a Tisza-partot, Erdélyt, a magyar tanyákat, de vannak elvontabb képeim is, melyeket fejből festettem.

A festőművész elmondta: szereti a régi városokat, az omladozó falakat, a hidakat, a halászfalvakat, és többször is visszatért már a magyar pipacsmezők ábrázolásához. Mint elmondta, nem célja másolni a természetet, kivétel nélkül mindent átformál a saját ízlésére.

– Sokszor visszatérek például a piacok világához is, mert fantasztikus atmoszférájuk van. Ha egy képnek nincs hangulatteremtő ereje, akkor az nem is festmény. Otthon hagytam, nem is tervezem bemutatni az olyan munkáimat, melyek nem felelnek meg ennek a kritériumnak – tette hozzá Pazonyi László.

NA