A legnagyobb címletű magyar bankjegyen szerepelt, Nyíregyházán nyugszik – De ki volt a bankjegylány?

A magyar történelem legnagyobb címletű bankjegyén látható Lendvay Lúcia 1916. július 2-án született Székesfehérváron. 1926–1934 között a székesfehérvári Árpád-házi Boldog Margit Leánygimnáziumban tanult, 1934–1938 között a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1938-ban összeházasodott dr. Gáspár István László magyar királyi rend­őr-segédfogalmazóval, s egy évvel később, 1939 júliusában megszületett Klára Mária nevű lányuk.

A pengőbankjegyek tervezője ebben az időben Horváth Endre bankjegygrafikus volt, aki előszeretettel ábrázolt női modelleket papírpénzeinken. Neki köszönhetően került fel Tóth Rózsi rajzmodell arcképe az 1938. november 5-én forgalomba került 5 pengősre, az 1939. május 15-én megjelenő 10 pengősön egy pesthidegkúti lány, Bőle Mária képmása tűnt fel. Ezek után két bényi palóclány is felkerült bankjegyeinkre: 1940. március 18-i megjelenéssel az új 5 pengős címletre Bugárdi Ferencné Csonka Julianna, majd 1941. január 20-án a 2 pengősre Rudas Valéria. A székesfehérvári Lendvay Lúcia ekkor maga sem gondolta, hogy az arcképe a magyar történelem legnagyobb címletű bankjegyén fog szerepelni.

Felfoghatatlan árak

A második világháború végére jelentős méreteket öltött az infláció, az árak felfoghatatlan mértékben nőttek: 1945 augusztusában 1 kiló kenyér 6 pengő volt, 1946 júniusa végén pedig már 6 milliárd. Az 1945 nyarán újra megindult bankjegykibocsátás címletei a rohamosan növekvő inflációhoz igazodtak. Ennek egyik csúcspontja volt a barnás-pirosas színű, 1946. március 18-i keltezésű egymilliárd pengős bankjegy megjelenése, mely 1946. május 13. és július 10. között volt forgalomban. Bár tervbe volt véve a tízmilliárd pengős kibocsátása is, végül az egymilliárdnál nagyobb címleteket átnevezték milpengővé, így a feltüntetett érték az eredeti milliomod része lett.

Az egymilliárd pengős címletű bankjegyet követő címlet tehát a tízezer milpengős lett, amely egyenlő tízmilliárd pengővel. A sorozat részeként jelent meg 1946. június 3-án a kék színű egymilliárd milpengős bankjegy is, melyre ismét Lendvay Lúcia arcképe került, de azt követően a Magyar Nemzeti Bank egy új rövidítést talált ki, mivel további magasabb címletekre volt szükség. Ennek lett az eredménye a 12 nullával egyszerűsített B.-pengő, azaz bilpengő. Ezek a pénzjegyek 1946. július 1. és július 11. között jelentek meg, s a bájos székesfehérvári lány arca a legnagyobb címletre, a zöld színű egymilliárd B.-pengőre is rákerült. Ez a valaha kinyomtatott legnagyobb címletű bankjegy lett a magyar történelemben, de végül forgalomba már nem került, mert 1946. augusztus 1-jén új fizetőeszközként bevezették a forintot.

Lendvay Lúcia későbbi életéről kevés információ maradt fenn. 1957-ben újra férjhez ment, 1994 júniusában hunyt el, 78 éves korában. Nyíregyházán, az Északi temetőben temették el.

- Dr. Holmár Zoltán történész -