Babák a nemzetközi porondon

Egy műhelyben most is babák készülnek textilből: nem Barbie-k, nem műanyagból tucatgyártva, és nem is azért, hogy megunt játékként heverjenek egy sarokban.

Szatmári Istvánné aranykoszorús babakészítő munkáit már többször is megcsodálhatta a közönség különböző kiállításokon, aki pedig akár már egyszer látta az alkotásait, száz közül is felismerné. Nem csak minket varázsoltak el itt helyben a babái: már bizonyítottak a nemzetközi porondon is. Amíg készülnek az új művei, a tavalyi eredményeiről mesélt lapunknak.

Rangos elismerés

– A Global Doll Society, vagyis a babakészítők nemzetközi világszervezete minden évben számos országból hív meg alkotókat. Legutóbb, tavaly szeptemberben Cardiffban tizennégy nemzet kézművesei mutatták meg a zsűrinek munkáikat – mondta el Szatmári Istvánné.

– A verseny székhelye Anglia, de kétévente kitelepülnek ­Európa valamelyik államába: volt már Budapesten is, a következőt ősszel Németországba, Nürnbergbe tervezik. Ezt a rendezvényt mindig nagyon szigorú keretek között szervezik meg: nem egy nyilvános kiállítás, csak a nemzetközi zsűri értékeli a névtelenül, számokkal jelzett babákat.

Anyagi megbecsülés nem jár a díjjal, csupán szakmai, de ez éppen elég ahhoz, hogy minden ősszel a világ minden tájáról érkezzenek alkotók. A GDS versenyén tudják, hogy a babakészítők nem egyforma anyagokkal és stílusban dolgoznak, így több kategóriában mutathatják meg tudásukat: ez lehet például játék, fantázia, női és férfialakok vagy valamilyen életkép.

Azonban ha valaki már egyszer megkapta az arany minősítést, ugyanabban a kategóriában még egyszer nem nevezhet, a többiben viszont tovább próbálkozhat.

Szatmári Istvánné a tavalyi eredményei szerint már két kategóriában is utoljára szerepelt.

A kedvence nyert

– Az egyik babám a nőalak kategóriájában pávának öltöztetve nyerte el az arany minősítést – számolt be Szatmári Istvánné az eredményeiről.

– A két idős hölgyet ábrázoló munkám pedig az életképek között nyert: a ’30-as évek stílusában ülnek egy kanapén, és divatmagazinokat nézegetnek. Ez közelebb áll a szívemhez, mert egy karakter megformálása mindig nehezebb textilből, szeretem a kihívásokat.

A babakészítő tapasztalatai szerint egy ilyen nemzetközi versenyen az orosz és az ukrán alkotók munkái első látásra felismerhetőek, a többi európai országból érkező babákban azonban felfedezhető egy hasonló stílus – éppen ezért tartott tőle, hogy mivel a munkái erősen különböztek a felhozataltól, talán nem fognak a zsűrinek tetszeni. Szerencsére azonban elismerték a különleges textilfigurákat.

Sokrétű alkotások

A porcelánbabák nagyon nagy népszerűségnek örvendenek, és érdekes módon nem is annyira a zsűri, hanem az alkotók favorizálják ezt az anyagot és stílust.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egysíkú lenne a felhozatal, hiszen ebben is több kategória létezik: például külön értékelik az antik babák újrakészítését a régiekkel teljesen azonos minőségben és ugyanolyan anyagok felhasználásával, illetve új és modern porcelánbabákkal is lehet nevezni.

– Lehet játék mackókkal is nevezni, a játékok kategóriájában nagyon szép alkotásokat láttam, illetve a mi magyar ízlésünknek nem feltétlenül megfelelő fantáziamacikat is, de azok is nagyon szépek és nagyon aranyosak voltak – mesélte Szatmári Istvánné. – A népviseleti babák talán jobban elkülönülnek a különböző nemzetek szerint, mint az általános játék babák kategóriája. Azonban mivel ez egy nemzetközi zsűri, nincsenek mindig teljesen tisztában a különböző népek viseleteivel, például a magyarral sem, amely olyan sokrétű, hogy még mi sem biztos, hogy ismerjük az összes változatot. Így ebben a kategóriában érezhető is, hogy néha bizonytalanok a döntésben.

– Úgy éreztem, hogy a textilbabák kicsit kuriózumnak számítottak: többen is rácsodálkoztak – mesélte Szatmári Istvánné. – A klasszikus textil játék babákat, amikkel játszani lehet, persze ismerik, de olyat, hogy karaktereket fogalmazunk meg textilből, még nem nagyon láttak. Hál’ istennek nagyon pozitívan fogadták, és rácsodálkoztak, hogy ebből az anyagból ezt is ki lehet hozni.

NA