Együtt fújnák újra a tárogatót

Jól emlékszik a II. Rákóczi Ferenc életét és a kuruc kor zenéjét bemutató legutóbbi előadására a Nyíregyházán élő tárogatóművész, Nagy Csaba. Hogyan is tudná elfelejteni, hiszen több millió társához hasonlóan megváltozott az ő élete is.

Megszakított sorozat

– A kárpátaljai előadás-sorozatom egyik állomásán voltam éppen tavaly márciusban, amikor 12-én felhívtak a beregszászi pedagógus­szövetségtől, hogy pakoljak gyorsan össze, s irány a határ, ha szeretnék hazajutni a lezárás előtt – elevenítette fel lapunk kérésére a nem szívderítő körülményeket Nagy Csaba. – Bár több előadásom lett volna még általános és középiskolákban, de meg­szakítottam a programomat, és siettem a határhoz, ahol végül 3–4 órás várakozás után átjutottam Magyarországra. Az elmaradt előadásokat ­azóta sem tudtam megtartani.

– A vírusjárvány miatt elmaradt Vaján a VI. Tárogatós Világtalálkozó is, amit ötévente rendezünk meg. Már mindent megszerveztem, előkészítettem, éppen küldeni akartam a meghívóleveleket, de végül vártam a postázással, s jól tettem, hiszen végül a világtalálkozót el kellett halasztanunk egy évvel. Akkor nagyon bíztam abban, hogy mindössze néhány hónapig fog tartani a járvány, de csalódnom kellett. Annak az orvos ismerősömnek volt igaza, aki tavaly februárban a vuhani híreket meghallva azt mondta: olyan lesz ez a vírusjárvány, mint a pestis, bejárja az egész világot.

Kedvező üzenetek külföldről

– A világtalálkozóval kapcsolatban most ismét alulról kell építkeznem, szinte mindent elölről kell kezdenem a szervezést tekintve. Nagyon bízom benne, hogy a védőoltásoknak köszönhetően a nyáron megrendezhetjük a tárogatósok világtalálkozóját. Vaján július 7–11. között lennének szakmai előadások, hangversenyek, majd bemutatkozna a nemzetközi együttes Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluban is.

– Ezt követően hazánk különböző vidékeit keresnék fel a zenészek. Az időpontot már elküldtem a külföldön élő tárogatósoknak, többen visszajeleztek, hogy eljönnek. Ilyen üzenetet kaptam többek között Norvégiából, Dániából, Hollandiából, Svájcból, Ausztriából. Most az időm nagy részét a szervezésre fordítom, nincs már sok idő hátra, úgy is fogalmazhatnék, hogy megkezdődött a visszaszámlálás – folytatta a tárogatóművész, aki azt is elárulta, hogy próbálta, illetve próbálja túlélni az egészségügyi veszélyhelyzetet és a bezártságot.

Jut idő gyakorlásra, tanulásra

– Rendkívül nyomasztott engem is, hogy nem lehetnek előadások, koncertek, külföldi utazások, de megpróbáltam megkeresni mindennek a pozitív oldalát. Több időm van például most a gyakorlásra, illetve sok új dallamot tanultam meg. Igyekszem minél több időt a természetben tölteni aktív mozgással. Az egyik kedvenc helyem a Sóstói-erdő, szinte minden zegét-zugát ismerem, de sokat vagyok Sóstógyógyfürdőn is az egyik kondiparkban.

Mindig magasabbra

– Ha távolabbi helyre vágyom, akkor irány Tokaj és a Kopasz-hegy. A hegyet többször is megmásztam már, ráadásul több irányból. Nagyon szeretem azt a vidéket, ahogy egyre magasabbra megyek, mindig más-más arcát mutatja a táj, gyönyörű a magasból a kilátás.