A Nyírség álmodozója a magyar irodalomban

A megyei értéktár kulturális örökségében az írók között ott találjuk Krúdy Gyulát is, a Nyírség álmodózóját is.

Sajátos lírai novellatípus

Felvidéki eredetű nemesi famíliából származott, de ő maga Nyíregyházán született 1878. október 21-én. Gyermekkora a Nyírségben és a Szepességben telik, ezeknek a tájaknak a hangulatvilága elkíséri egész életében. A Krúdy-történetek nagy része egy mesebeli Szepességben vagy egy ezüstköddel bevont Nyírségben játszódik. Első igazi nagy sikerét az ún. Szindbád-novellák hozták meg számára, s ezek egyben írásművészetének új szakaszát, egy sajátos lírai novellatípus megteremtését is jelezték – írja a megyei értéktár honlapja.

A Szindbád ifjúsága 1911-ben, a Szindbád utazásai 1912-ben jelent meg. Az Ezeregyéjszaka kalandos hajósa főhősként a későbbi években is gyakran szerepel műveiben: Francia kastély (1912), Szindbád. A feltámadás (1916), Szindbád megtérése (1925), Purgatórium (1933).

Hírnevét, elismerését csak fokozták pesti regényei: A vörös postakocsi (1913), Őszi utazások a vörös postakocsin (1917). 1930-ban Baumgarten-díjat kapott. Utolsó éveiben egyre fokozódó nyomorban és betegségben élt, s a kiadók is elfordultak tőle. Legutolsó könyvét, Az élet álom (1931) című elbeszéléskötetét saját kiadásában volt kénytelen megjelentetni – hitelből. Utolsó befejezett kisregényében, a Purgatóriumban (1933) megdöbbentő őszinteséggel számolt be szanatóriumi gyötrelmeiről, betegségéről, szenvedéseiről. 1933. május 12-én holtan találták ágyában.

Szellemi csemege

Krúdy egyszerre széles olvasókörök népszerű írója és irodalmi ínyencek szellemi csemegéje. Soha senki nem vonta kétségbe, hogy a magyar prózastílus egyik legnagyobb művésze. Regényeinek száma hatvan fölött van, novelláié és elbeszéléseié meghaladja a háromezret. Krúdy utánozhatatlanul zseniális művészete a Nyírség talajából nőtt ki.