Petőfi a verseiben is forradalmár volt

– Nyelvhasználatában és témaválasztásában is újító volt Petőfi Sándor, aki időnként válogatott sértésekkel vágott vissza az őt bírálóknak, sőt nemegyszer ő maga provokálta ki a verbális összetűzéseket – többek között erről beszélt Margócsy István irodalomtörténész, az ELTE habilitált egyetemi docense azon a rendhagyó irodalom- órán, amit a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tartott a napokban. 

Értelmiségi lét

 Az egykori zrínyis diákkal dr. Mercs István irodalomtörténész, az iskolai pedagógusa beszélgetett, és szóba került a költő magyarságtudata, a kedvenc történelmi korszaka, de az is, miben előzte meg a magyar szerzőket a lánglelkű költő. 
– Amikor Petőfi született, Kiskőrösön a lakosság nagyobb része szlovák anyanyelvű volt, és nem csak azt valószínűsíthetjük, hogy a szülei egymás között tótul beszéltek, de azt is, hogy a kis Petőfi az első szavait ­szlovákul mondta ki. Az apjának fontos volt, hogy iskolába járassa, mert tudta, akkor feljebb léphet a társadalmi hierarchiában. – Belőled ­értelmiségit csinálok, akkor is, ha ehhez sokszor meg kell, hogy verjelek – mondta neki. 
– Miután Kiskunfélegyházára költöztek, Petőfi már beszélt magyarul, a gimnáziumban pedig latinul és németül is megtanult, ám ez akkoriban nem számított különlegesnek. Az viszont igen, hogy mire Petőfi Pestre került, a társadalmi felemelkedéshez magyarul kellett beszélni, s már nem az volt a fontos, ki honnan jött, hanem az, hogy ki hová tart. Ötven évvel korábban még csak az futhatott be karriert, aki latinul és németül beszélt – Széchenyi István vagy Eötvös József is csak felnőttként tanultak meg magyarul – mondta Margócsy István. 

Az Alföld a középpontban 

Elhangzott, hogy Petőfi volt az első szerzőnk, akinél az Alföld középpontba került, a megelőző korszakokban a költők a dunántúli tájat tekintették valódi magyar jellegzetességnek a maga várromjaival, magaslataival. De vajon mi számít magyar tájnak? Egyetlen helynek sincs nemzeti jellegzetessége, minden táj attól lesz nemzeti, hogy kik lakják és hogy milyen értékei vannak. Az Alföldet költői szempontból korábban senki sem vette figyelembe, de mert a lakosság 90 százaléka magyar volt, Petőfi ezt tekintette középpontnak. És azért is – ahogy arcátlan szemtelenséggel megfogalmazta –, mert ő ott született. Láthatjuk, hogy személyes viszonyait is kivetítette a tájra, és nem csak nézegette, ahogy a turisták teszik. 

Választanunk kell 

Petőfi olvasmányélményeiről keveset tudunk, de az bizonyos, hogy a középkorról nagyon rossz véleménnyel volt. Sok gonosz királyról írt a verseiben, és úgy gondolta: „Isten csodája, hogy még áll hazánk.” Noha úgy vélte, hogy a történelem tanulmányozása nem oldja meg a problémákat, a francia forradalom története volt az evangéliuma, még a nászútján is ezt olvasgatta. Úgy vélte, a történelem a jót és a gonoszt is igazolja, nekünk pedig választanunk kell ezek között. 

Intimitás és irónia

Margócsy István elmondta, Petőfi sok olyan témáról írt, amiről korábban nem volt illendő beszélni. Az a szeretetteljes intimitás és irónia, ami például Az egy estém otthon című versben megjelenik, vagy az, ahogyan a tyúkokkal társalog, sértette a normákat és ellentmondott annak a korabeli szemléletnek, ami szerint az irodalomnak patetikusnak kell lennie. De ilyen a szerelmi költészete is: azon, hogy az egyik versében tíz pár csókot váltottak Júliával, megütköztek az olvasók. Ennek ismeretében talán nem meglepő, hogy az az alkotása, amiben az szerepel, hogy megfogta a felesége mellét, csak 25 évvel a halála után került bele az életművébe. A nyelvhasználat terén is átlépte a határokat – sokan úgy vélték, a múzsája egy illetlenül beszélő parasztlány –, ahogy a viselkedésében is: nagyképű volt, nyegle, a seregben például nem volt hajlandó begombolni a felső gombját – nehogy már megmondja neki valaki, hogy öltözzön fel… 
Viszont ő volt az első a magyar költő, aki családi háttér, vagyon és diploma nélkül megélt az írásaiból: 25 évesen meg tudott venni egy 3 szobás belvárosi lakást Pesten. De az is újdonság volt, hogy kizárólagos szerződést kötött a Pesti Divatlappal a művei közlésére – Petőfi forradalmi volt tehát, több szempontból is. 

SZA