Ismeretterjesztő konferencia a 950 éves Tokajban

A „Tokaj 950 éves” jubileumi év gazdag, színes és változatos programjának egyik kiemelkedő eseménye volt az az ismeretterjesztő konferencia szeptember 15-én (pénteken), amellyel a szervezők ilyen módon is köszöntötték jubiláló városukat. Az ismeretterjesztésen túl fő céljuk volt még, hogy széles körben igazolják a jubileumi év szlogenjében - „950 éves Tokaj, a magyarság emblematikus városa, a tokaji aszú névadó települése, hungarikum, világörökségi helyszín, a fehér borok, a színes kultúra és a tolerancia városa” - megfogalmazottak helytállóságát, valódiságát és igazságát.

Szon.hu

A tokaji aszú legendáriuma címmel tartott előadást Dr. Dankó József nyugalmazott középiskolai tanár

Fotó: Erdős József

A Paulay Ede Színházban megtartott rendezvény fővédnöke Dr. Koncz Zsófia miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő volt. Köszöntőjében hangsúlyozta az ünnep fontosságát és jelentőségét, méltatta Tokaj és a Tokaj nevét viselő aszú szerepét a nemzetünk történetében, kitekintett Tokaj-Hegyalja jelentőségére, az itt folyó fejlesztésekre is.

Jelenlétével és előadásával tisztelte meg a konferenciát L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, József Attila-díjas költő, a Tokaji Írótábor elnöke. Ady Endre Szüret című versének gondolati elemeire építve beszélt a magyarság tulajdonságairól, a borivás kultúrtörténeti jelentőségéről, Tokajról, a remény városáról, a Tokaji Írótábor és a város kapcsolatáról.

Ezt követően tíz előadás hangzott el különböző témakörökben. Először a korai tokaji várakról, majd a Rákóczi-vár történetéről hallhattunk, az itt folytatott ásatások eredményeinek bemutatására is sor került. Tokaj fájdalmasan szép történelmének egyik legizgalmasabb korszaka a Szapolyai és Rákóczi családhoz kapcsolódik. A vállalt múlt ezen szakaszának bemutatása után Tokajról, a tolerancia városáról esett szó. Kiemelve az egyik legegyértelműbb bizonyítékot, a vallási toleranciát. Ugyanis történelmi idők óta él itt együtt öt keresztény felekezet békességben, elfogadva a hitüket más liturgia szerint gyakorlókat, de a nem keresztényeket is. A tolerancia, a sokszínű kultúra és a sok vallás rendszerében esett szó a tokaji zsidóság történetéről, életéről és a város múltjában, gazdasági és kulturális életében játszott szerepéről. A két előadásból egyértelműen kitűnt, hogy a város mennyire mélyen kapcsolódik az európai civilizáció egyik alapját képező zsidó-keresztény etikához. A világhírnevet megalapozó tokaji aszúhoz kapcsolódó legendárium bemutatásával igazolta a következő előadó, hogy ez már az európai kultúra egyik sarokkövének számít. A múltjából táplálkozó, a jelenben élő és a jövőjét építő település létét minden korszakban alapvetően meghatározó tokaji borról két előadás is elhangzott. Egy borász szemszögéből ismerhettük meg a tokaji bor

egyediségét, különlegességét, múltját és a jövőbeni perspektíváit. A tokaji bort, Tokajt és Tokaj – Hegyalját nagyon jól ismerő független borszakíró mutatta be ezután, hogy hol a helye ma Tokajnak a világ bortérképén. Tokaj 1986-ban kapta vissza városi rangját. Az ettől az időszaktól 2014-ig terjedő korszak a város életében minőségi változásokat hozott, ezek számbavétele következett a továbbiakban. A folytatásban annak megtárgyalására és bemutatására került sor, hogy az itt élők számára mindenképp nagy örömöt és büszkeséget jelent, hogy kultúrtáj kategóriában immár két évtizede az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek. A záró előadás bemutatta a városban napjainkban folyó fejlesztéseket, és szólt a közeljövőben megvalósuló beruházásokról is. A konferenciát szendvicsebéd és egy sikeres fiatal tokaji borász, Péter Ákos (Péter Pincészet) boraival való koccintás zárta. Az ismeretterjesztő konferencián elhangzott előadások tartalmainak rövid összefoglalását konferenciakötetben jelentették meg, amely a www.tokajkultura.hu weboldalon online is olvasható.

- Fintor Gábor -