Maga Petőfi lesz a kísérőnk

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervez szeptember 15–16-án Erdőd, illetve Nagykároly önkormányzata, a vármegyei önkormányzat és a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület. 
Pódiumműsor és előadások 
– A konferencia, aminek Erdőd és Nagykároly ad otthont, a Petőfi-életműben, illetve költészetének recepciótörténetében megtalálható ellentétek értelmezését, felfejtését, keretezését és árnyalását tekinti feladatának – mondta lapunknak az egyesület elnöke, dr. Mercs István, a program összeállítója, majd hozzátette: az eseményen hazánk legfontosabb tudományos centrumai, valamint határon túli magyar műhelyek és külföldi kutatók vesznek részt. Az előadások mellett a résztvevők láthatják a Feleségek felesége című pódiumműsort Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek, illetve Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész előadásában. 
A konferenciához kapcsolódóan Nyíregyházára érkezik a Petőfi 200 múzeumbusz. Az érdeklődők szeptember 17-én a Nagy Imre téren tekinthetik meg a kiállítást 10–19 óra között. A tárlat a következő két napban átgurul a Zrínyi Ilona Gimnázium és a Jósa András Múzeum elé – ezeken a helyszíneken diákcsoportokat fogadnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása a költő karakterét és életművének kiemelkedő darabjait mutatja be, a látogatók az alkotói attitűdöt meghatározó döntések, helyzetek mentén ismerhetik meg Petőfi Sándort. A kiállítás érdekessége, hogy maga Petőfi lesz a kísérőnk: felidézi múltja egyes állomásait, és fejtegeti jövőjének titkát, terveit. 

A konferencia előadói
Biró Annamária Hatvany Lajos léthelyzete felől próbálja feltárni Petőfi-értelmezéseit, Boka László előadása Ady-olvasatokra figyelve Petőfi utóéletét vizsgálja az irodalmi modernség korában. Csörsz Rumen István néhány olyan elemre hívja fel a figyelmet, amelyek Petőfit a régebbi magyar irodalomhoz és a 18. századi közköltészethez kötik. Enyedi Anna Regina az egykori Aranyszarvas fogadó épülete történetét tárja fel, Fűzva Balázs arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit kezdjünk a költészettel a 21. században. Gyimesi Emese Szendrey Júlia és Petőfi Sándor megismerkedésének narratíváit osztja meg a hallgatósággal, Kalla Zsuzsanna Petőfi színhasználatáról beszél. Karádi Zsolt Schöpflin Aladár Szendrey Júliáról írt műveit elemzi. Lakatos-Fleisz Katalin Az ál-Petőfik figurája Krúdy Gyula regényeiben címmel tart előadást, Margócsy István arról beszél, hogyan hatott a Petőfi-kultusz a Petőfi-tudományra. Mercs István felvillantja, miként igyekezett egy-egy korszak Petőfi radikalizmusával kezdeni valamit. Nagy Balázs Petőfi Sándor alakját mutatja be a Szabolcs-Szatmárban gyűjtött mondák tükrében, míg Owaimer Oliver egy képzeletbeli per ötletét gondolja tovább. T. Szabó Levente művészsorsok Petőfi-szövegekben címmel tart előadást, Tverdota György azt vizsgálja, hogy nézett ki a Petőfi-szerep a 20. században. Vaderna Gábor előadása azt járja körbe, Petőfi milyen költészeti hagyományokhoz csatlakozik közösségi verseiben, Végh Balázs Béla pedig a Nagykárolyban című vers keletkezéstörténetéről és utóéletéről beszél a hallgatóságnak.