Hazatért Geszterédre az aranyszablya

A kard segíti az identitás, az önazonosság erősítését, egyben jelképezi az összefogást is.

M. Magyar László

Fotó: Dodó Ferenc

Megelevenedett a több évtizeddel ezelőtti múlt Geszteréden szombaton. A település lakói a Gajdos János Művelődési Házban visszarepültek a történelemben egészen 1927. május 4-ig, s láthatták, hogy a kis kondáslegény, Balázs János a disznók legeltetése közben hogyan találta meg azokat a csillogó vereteket, azokat a vasdarabokat, amik később a geszterédi aranyszablya néven íródtak be a régészeti szakirodalomba. A képzeletbeli utazást a Szent Anna Katolikus Óvoda nagycsoportosainak köszönhették a résztvevők. A fiatalok ezzel a kis előadással tisztelegtek a geszterédi aranyszablya rekonstrukciója előtt, ugyanis a nem mindennapi fegyver első útja a Magyar Nemzeti Múzeumból a szülőföldre vezetett. Mint ismert, a község mellett található úgynevezett Nyíritagban egy homokdomb mellett túrták ki a disznók a földből a csillogó vereteket, a fémtárgyakat, csakhogy közben mindent jól megrágtak, megtapostak, összetörtek, a környéket pedig alaposan feltúrták. Mindez még nem volt elég, a környékbeliek is igyekeztek minél több leletet, töredéket hazavinni, azokat egy-két napon belül csak a csendőrök segítségével sikerült összegyűjteni a Jósa András Múzeum számára, már amennyire eredménnyel járt a karhatalom szigorú fellépése. Ezt a történetet mutatták be az óvodások, majd Szabó József, a település polgármestere köszöntötte a vendégeket.

Hazatért Geszterédre az aranyszablya

Fotók: Dodó Ferenc

– Hazaérkezett a szablya, ennek itt a helye. Varga Gyula tanár bácsi jut az eszembe, aki minden évben szeptemberben az évnyitón, elmondta nekünk a szablya fontosságát. Aztán a Rácz házaspárnak jutott az eszébe, hogy kellene alapítani egy társaságot, s meg is alakult a civil szervezet, ami célul tűzte ki a szablya rekonstrukciójának az elkészítését. Elindultak a folyamatok, de sok minden változott, így az árak is. Sokan vannak a teremben, akik anyagilag hozzájárultak az aranyszablya elkészítéséhez. Hadd köszönjem meg mindennki támogatását. Köszönöm a geszterédi képviselő-testületnek is, hogy az anyagi lehetőségeihez képest egymillió forinttal járult hozzá az álom megvalósulásához. Kis falu vagyunk, kevesebb költségvetéssel gazdálkodunk. Megkértek bennünket, hozzuk létre a települési értéktárat. Másfél évvel ezelőtt létre is hoztuk, reméljük, az aranyszablya lesz az első büszkeségünk az értéktárban. Baracsi Endrétől, a megyei értéktár bizottság elnökétől ígéretet kaptam arra, hogy a fegyver bekerül majd a megyei értéktárba is – fogalmazott a település vezetője. – A napokban ott voltunk Nyírbogáton, ahol Bogát vezér szobrát avatták fel. Egyes vélemények szerint a geszterédi aranyszablya akár Bogát vezér kardja is lehetett.

Ünnepi beszédet Bacskai József ungvári főkonzul, a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja mondott, aki többek között kiemelte:

– Mindannyian kíváncsian várjuk, hogy Geszteréden megtekinthessük a több mint 1200 éves fegyver korhű másolatát, ami annak a jelképe, hogy ma itt vagyunk, s magyar családok élnek ma is ezen a földön. Az aranyszablyáról, mint régészeti leletről sokat hallottunk, s a jelentőségéről még sokat fogunk beszélni. Gondolnunk kell azokra, akik a saját korukban egy ilyen fegyvert elkészítettek. Hogy egy ilyen fegyver létrejöjjön, szükség volt a többek között a bányász szorgalmára, a kovács izzadságára, szükség volt az ötvös és a fafaragó kézügyességére, az erdész sok-sok éves munkájára, a halász ügyességére, a bőrrel dolgozó tapasztalatára, s még hosszan sorolhatnám azon szakmákat, azokat a számunkra ismeretlen alkotók és dolgos emberek tevékenységét, szervezőkészségét, akiknek révén az aranyszablya létrejött. Az aranyszablya tehát sok-sok ember összefogásával készült el a saját idejében, és a rekonstrukcióját szintén sok ember szorgalma, tudása, szakmai ismerete, kutatása, pénzügyi támogatása, tapasztalata alapján tudtuk megvalósítani.

Elmondta gondolatait Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke is:

– A geszterédiek büszkék lehetnek az aranyszabláyra, de még inkább büszkék lehetnek arra az összefogásra, ami ezt a fegyvert létrehozta. Létrejött egy polgári társaság, egy civil szervezet, ami elhatározta, hogy elkészíti a szablyát, s ehhez talált megfelelő művészeket is. Fantasztikus dolog, hogy újra megalkották a fegyvert most, a 21. században. Beszéltem a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójával, aki elmondta, ez a szablya arra inspirálja őket, hogy elkészítsék a náluk lévő fegyverleletek rekonstrukcióját, hogy még élményszerűbb legyen a múzeumlátogatás. Remélem, a geszterédi iskolások is megismerik majd a kard történetét, talán majd a tanyagyag része is lesz, s élményszerűen megismerkednek majd a történetével, s továbbadják majd ezt az örökséget. Bár ez az örökség tárgy, de segíti az identitás, az önazonosság erősítését is, s egyben jelképezi az összefogást is.

Részt vett az aranyszablya hazatérésén dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató is, aki régész társaival sokat dolgozott azon, hogy leletek alapján minél hitelesebb legyen a kard és tokjának alakja, illetve díszítése.

– Elárulok valamit. Én voltam az, aki ezelőtt ötvenöt évvel egy történelmi konferencián azt mondtam, hogy geszterédi lelet Bogát vezérhez kapcsolódik. Az itáliai források említenek egy Bogát vezért, akinek egy emléke maradt meg, a mai Nyírbogát. A feltevést erősítheti az is, hogy légvonalban csak húsz kilométer választja el Nyírbogátot és Geszterédet. A két új magyar Nobel-díjas sikerét kiemelve hadd mondjam azt, hogy az Aranyszablya Társaságban is olyan elszántság volt, mint tudósainkban. Komoly célt tűzött ki maga elő a civil szervezet, és megvalósította az aranyszablya rekonstrukcióját. S mikor hozzám fordultak, természetesen segítettem a nyíregyházi kollégáimmal és az ország más részein élő jóbarátaimmal – mondta többek között a szakember.

A rendezvény zárásaként Rácz János, a geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke értékelte a 2015-ben megalakult szervezet munkásságát. Kiemelte, hogy már akkor elhatározták az aranyszablya rekonstrukciójának elkészítését, illetve azt, hogy a lelőhelyen emlékhelyet alakítanak ki. Az emlékhelyet 2020 augusztusában ünnepélyes keretek között avatták fel

– Ilyen ünnep a mai nap is, amikor bemutathatjuk Geszteréden az aranyszablyát. Nemcsak a társaság tagjainak ünnep ez, hanem minden geszterédinek. Minden geszterédi büszke lehet erre a rekonstrukcióra. Büszke lehet azért, mert hírünket viszi a nagyvilágba. A munkálatok 2019-ben kezdődtek el. Először megszületett a régészek leírása a kardról, s utána elkezdtük keresni az alkalmas szakembereket, akik megfelelő minőségben el is készítik. Megtaláltuk Szabó István kardkovácsot és Strohmayer Ádám kísérleti régészt, ötvösművészt, cizellőrt, s munkájukról árulkodik ez a szép fegyver, valamint még több szakember is hozzáadta tudását és tapasztalatát – jelentette ki Rácz János, majd emlékérmet át adott azoknak, akik sokat tettek a rekonstrukció megvalósítása érdekében. Emlékérmet vehetett át Bacskai József, Illés Lajos András, Kemény József, Kemény Józsefné, dr. Kóti Csaba.