A Himnusz költője, aki álruhában hipnotizál

Onder Csaba musicalt írt Kölcsey Ferencről, akinek a humoros oldalát mutatja be.

Száraz Anita

A premiert november közepén Mátészalkán tartották

Forrás: Szentpétery Zsigmond művelődési központ és színház

Kölcsey Ferenccel kapcsolatban sok pozitív sztereotípia él az emberekben: a Himnusz költője, reformkori politikus, szónok, akit a tankönyvek alapján komolynak, tiszteletreméltónak, ám egy kicsit unalmasnak gondolunk, s akiről biztosan nem jutna az eszünkbe, hogy nagyon jó volt a humora. Ezt a kevésbé ismert oldalát mutatja be az az új musical, amit Onder Csaba, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatóprofesszora írt és aminek a premierjét november közepén Mátészalkán tartották, azóta pedig több járásközpontban is bemutatták. Az irodalomtörténésznek ez már a harmadik színpadi műve: a Móricz Zsigmond Színház önálló társulata létrehozásának 30. évfordulójára, 2011-ben Antal Balázzsal közösen írták a Tirpákia Tündérkert című bűnügyi komédiát, majd jött egy kisebb darab, a Harry Potter és a csodarabbi, ami felolvasószínház keretében hangzott el a VIDOR Fesztiválon, a legfrissebb pedig Az ifjú Kölcsey. A musical a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat identitáserősítő programjának részeként készült, nem titkolt célja pedig az, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a Himnusz szerzőjét. – Kölcsey műveiről tanulunk az általános- és középiskolában, de keveset tudunk róla, mint emberről, s alig ismerjük a humoros, ironikus oldalát. Azért döntöttünk a zenés műfaj mellett, mert bíztunk abban, hogy ezzel megnyerhetjük a fiatal korosztályt, és persze az sem véletlen, hogy komédia született, a pozitív fogadtatás pedig azt igazolja: jól döntöttünk – mondta lapunknak Onder Csaba.

Valós eseményt dolgoz fel

A musicalben, amit Buzogány Béla állított színpadra, s aminek a zenéjét Kiss Ágnes szerezte, Szemere Pál, a reformkor költője nősülni készül, de mivel nem biztos a leendő felesége hűségében, megkéri a legjobb barátját, Kölcsey Ferencet, hogy derítse ki az igazságot. A költő álruhában jelenik meg a lányos háznál, majd elkezdődik a mókázás, s jön a kalamajka, aminek persze happy end a vége – tudtuk meg a szerzőtől, aki elmondta: a darab egy valóságos eseményt dolgoz fel.

– 1814 nyarán az akkor 24 éves Kölcsey Pécelen meglátogatta Szemere Pált, aki nem sokkal korábban vette feleségül Szemere Krisztinát. Rossz hangulatban, elkeseredetten érkezett meg és csak néhány napot akart a házaspárnál tölteni, ám végül több mint fél évig maradt. Jól érezték együtt magukat, és ma már tudjuk, hogy ez egy nagyon termékeny alkotói korszak kezdete volt Kölcsey számára – a szakirodalom például a hazafias verseit innen számítja: a korábbi, szentimentális alkotásokat felváltó műveiben megfogalmazta, hogy mennyire vágyik egy olyan hazára, amiért akár meghalni is érdemes. Szemere Krisztina nagy hatással volt rá: biztatta, tanácsokkal látta el, úgy is fogalmazhatunk, hogy pályára állította.

Szerelmes típus volt

– Több volt ez barátságnál? – tettük fel a kérdést, Onder Csaba pedig elmondta, hogy a leveleiből kiderül: Kölcsey szerelmes típus volt.

– Részletesen írt a szerelmeiről, de neveket soha nem említett, a kutatások szerint pedig a meg nem nevezett hölgyek között lehetett Szemere Krisztina is. Ahogy én látom, a köztük lévő kapcsolat ennél jóval összetettebb volt. Lehetett szerelem, akár még kölcsönös is, de az biztos, hogy nem léptek át egy bizonyos határt. Krisztina ösztönzően hatott rá, szerette és nagyon tisztelte Kölcseyt, aki, miután a nő meghalt, két írásában is megemlékezett róla, s leírta, mennyi mindent köszönhet neki – mondta Onder Csaba, aki úgy véli, a darab sikerének egyik titka, hogy új oldaláról mutatja be a költőt, a musicalben ugyanis a humoros Kölcsey jelenik meg, aki például szívesen ironizált a műveiben, s aki még fanyalgott is azon, hogy a derék magyarok nem értik az iróniát, és a szatírát, aminek az egyik kiváló darabja, a Felelet a mondolatra éppen Pécelen született, s Szemere Pállal közösen írták. – Tekintettel a kedvező fogadtatásra, jövőre is folytatódik az előadássorozat és az már biztos, hogy január 22-én, a magyar kultúra napján, a Himnusz születésnapján Mátészalkán ismét bemutatják.

Nézője, s játszója

S hogy Kölcsey Ferencnek tetszene-e? – Hát, ezt soha nem tudjuk meg. Fiatalon maga is írt vígjátékot, de nem maradt ránk. De tartanék a véleményétől. Ezért is mondatom vele önvédelemből: „Csupán nézője és játszója leszek ennek a színjátéknak, nem kritikusa”. Akadémikusként Kölcsey sok vígjátékot bírált szigorúan, kifinomult ízléssel, nagy elméleti tudással. A róla szóló darab humorát és iróniáját talán értékelné – tette hozzá Onder Csaba.