Interjú

2020.09.26. 11:30

Elit társaságba került a röplabda, de nem szabad elkényelmesedni

Az MRSZ újraválasztott elnöke büszke az eredményekre, és nagy reményekkel tekint a következő öt évre.

Dr. Kovács Ferenc újabb öt évig az MRSZ elnöke

Forrás: KM-archív

Öt éve már annak, hogy Nyíregyháza polgármesterét, dr. Kovács Ferencet először megválasztották a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) elnökének. A sportvezető regnálása alatt a hazai röplabdaklubok és a válogatottak is értek el nagy sikereket, eredményes sportdiplomácia révén a magyar röplabdázás itthoni és a nemzetközi megítélése is sokat javult – a sportág vitathatatlan fejlődésnek indult a hazánkban. Dr. Kovács Ferenc folytathatja a munkát a szövetség élén, ugyanis a küldöttgyűlés egyhangú döntése értelmében a következő öt évben is ő lesz az MRSZ elnöke.

Dr. Kovács Ferenc újabb öt évig az MRSZ elnöke
Fotó: KM-archív

Mit tart az előző elnöki ciklusa legnagyobb eredményének?

Nagy fába vágtuk a fejszénket öt évvel ezelőtt. Voltunk néhányan, akik hittünk abban, hogy Magyarországon is lehet sikeres és népszerű ez a gyönyörű sportág. A választás napján néhányan azzal élcelődtek, hogy a sportág korábbi éveiben sok elnök és általában az elnökség idejekorán lemondott vagy lemondatták, s nemhogy sikert tudott volna felmutatni, szakmai mélypontra vagy majdnem csődbe vitte a szövetséget. Ezzel szemben mi világos koncepcióval rendelkeztünk. Első intézkedésként a gazdálkodást kellett átvizsgálni. Szerencsére a szövetség 2015-ben már nem volt eladósodva, de nem tudott jelentős mértékben befektetni a sportágba. Hosszas tárgyalások folytak a kormányzattal, melynek eredményeként előbb megemelt összegű kiemelt sportági támogatásokhoz jutottunk, melyet optimálisabban használtunk fel, majd 2017-ben hatalmas áttörést jelentett, amikor beverekedtük magunkat a taosportágak (azon sportágak, amelyek támogatáshoz juthatnak a társaságiadó-kedvezményen keresztül – a szerk.) körébe. Ez a sportág további fejlődésének záloga volt. Második lépésként nagyon fontos volt a sportdiplomácia megfelelő szintű kiépítése. Az Európai Röplabda Konföderáció elnökével baráti viszonyt ápolunk, kölcsönösen támogatjuk egymást az elnökség tagjaival. Utánpótlás és felnőtt Európa-bajnokságot rendezhettünk, Budapesten tartották a BL-sorsolást, és jelenleg is állandó aspiránsai vagyunk az európai utánpótlástornáknak. Mindez meghozta a sikereket a pályán is. Huszonnyolc év szünetet követően egymás után háromszor vett részt női válogatottunk az Európa-bajnokságon, negyedik helyet szereztünk az Universiadén, s klubcsapataink – férfi- és női ágon egyaránt – immár állandó résztvevői az európai kupaküzdelmeknek. A sikerek hatására egyre több klubban folyik professzionális munka, amit az emelkedő nézőszám, utánpótlásvonalon pedig a jelentősen emelkedő gyereklétszám is mutat.

Feltételezem, a célokat a következő időszakban sem adja alább. Az előttünk álló öt évben mi lesz a szövetség legfontosabb feladata?

A következő öt évben is van dolgunk bőven. Ugyan hatalmas áttörést értünk el a rendszeres közvetítésekkel a közszolgálati csatornán, azonban a sportág népszerűsítését tovább kell folytatnunk. Egy minden területet érintő alapos szervezeti átvilágítást végeztünk a szövetségben, amelynek végrehajtása professzionalizálja majd a szakszövetség és az MRSZ-iroda működését. Az utánpótlásszegmensben a legkisebb korosztályok robbanásszerű növekedése érdekében területi elveken szerveződő bajnokságok létrehozását kezdtük meg, melyek kiszolgálják a megnövekedett versenyzési igényeket. A sportág megítélése szempontjából a válogatottak szereplése a legfontosabb. Az utánpótlás-korosztályoknál az eddigi rendszert központosított, akadémiai jellegű rendszerre kívánjuk átalakítani, ahol a tanulás és az élsport megfér egymás mellett. Női válogatottunk jelenlegi eredményessége, a 2019-es hazai Európa-bajnoki döntő rendezése, győzelmeink és eredményeink nem szabad, hogy nyugodttá tegyenek minket, hiszen a sportágban hatalmas konkurenciaharc van, Európa röplabdás nemzetei a világ élvonalát képviselik. Még inkább kiütközik ez a férfiak mezőnyében, ahol egy Eb-döntő-részvétel a bravúr kategóriája. A sportág egyéb fejlesztései mellett a strandröplabdázás lényeges terület. Magyarországon a röplabdázáson belül a strandröplabda – igen nagy ingadozásokat mutatva – több mint húsz éve van jelen. Többször volt cél, hogy magát a „röplabdát” a strandröplabdán keresztül kellene még jobban a köztudatba és a médiába behelyezni, de a komoly szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező tervek csak az utóbbi években kezdtek igazán megvalósulni. A Magyar Röplabda Szövetség a sportágfejlesztés keretében megteremtette a tárgyi, technikai alapfeltételeket, melyre alapozva hazánkban is elindíthatóvá vált a komoly strandröplabdaélet, de még szükséges lenne további eszközök beszerzése, mellyel a megemelkedett igényeket (egy hétvégén több helyszín és esemény) ki tudja szolgálni. Ezzel párhuzamosan szükséges az is, hogy a megemelkedett igényekhez kapcsolódóan a személyi feltételeket is bővíteni tudjuk. A létesítményhelyzet, a nemzetközi események, az edzőképzés és a professzionálisan a strandröplabdázással foglalkozó játékosok együttesen szükségesek a szakág további felemelkedéséhez, az esetleges nemzetközi eredmények eléréséhez, az olimpiai részvétel lehetőségéhez.

Mint már említette, a röplabda bekerült a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a vízilabda és a jégkorong mellé a látványcsapatsportágak körébe. Az ezáltal megnövekedett támogatásnak milyen eredményei voltak idáig?

Tavaly 935 csapat vett részt a versenyeken, ami a 2018-as 517 csapathoz képest 80,85%-os, a 2017-es 341 csapathoz viszonyítva 174,19%-os, a 2016-os 218 csapathoz viszonyítva pedig 328,9%-os növekedés, vagyis a csapatok száma három év alatt csaknem négyszeresére nőtt! A növekedés egyértelműen a sportág taóba kerülésének hatására alakul így, amelynek segítségével új sportszervezetek jelentek meg a palettán, valamint a „régi” sportszervezetek számára lehetővé vált akár adott korosztályban több csapat szerepeltetése, akár a korábbiaknál több korosztályban versenyeztetése, illetve e kettő kombinációja. A szövetség meglátása szerint az így megszerezhető pénzügyi források hihetetlen mértékben segítik a sportszervezeteknél folyó munkát, amit kiegészíthetünk azzal a megjegyzéssel, hogy a sportolás körülményeiben is jelentős fejlődés tapasztalható. Ez megmutatkozik például fejlett sportszakmai eszközök beszerzésében vagy abban, hogy kevesebb gondot okoz a szállás- és utazásszervezés. A játékpályák száma is jelentősen megnőtt, és a mérkőzéskörülményekben is jelentős javulást értünk el ilyen rövid idő alatt is: a mérkőzéseken jó állapotú és megfelelő számú labdákkal játszanak és melegítenek, jó minőségű sportöltözéket viselnek a sportolók, javultak a hálók, a pályák megvilágítása, összességében a játékkörülményekben jelentős előrelépés figyelhető meg. A megnövekedett létszámhoz az irodai apparátust is növelni kellett, így 2014-hez képest négyszer több alkalmazott dolgozik az MRSZ-irodában. A következő években ezt a trendet kell tovább folytatni, de a mennyiség helyett minden területen a minőség kell, hogy előtérbe kerüljön.

Mit tehet a szövetség annak érdekében, hogy a mennyiség minőségben mutatkozzon meg a jövőben is?

Ehhez a klubokban is szükség van a minőségi munkára. Ennek egyik fontos területe a szakemberképzés. A fejlesztés érdekében a kialakított területi alapú regionális szervezetek adminisztratív funkcióját szakmai feladatok ellátásával kell kiegészíteni. Az utánpótlás-bajnokságok és -edzések szakmai kontrollja mellett az edzők és egyéb sportszakemberek továbbképzését, valamint a tehetségek felkutatását is a régiókban kell végezni a jövőben! A változás úgy lehetséges, ha megvalósulnak az egyesületek és az iskolai sportkörök működési, finanszírozási feltételei. Az iskolai és utánpótlássportban a verseny- és eredménycentrikus szemlélet uralkodott el. Ezt fel kell, hogy váltsa a képzés korosztályoknak megfelelő előtérbe helyezése, amit szintén azzal lehet elősegíteni, hogy azok a szakemberek, akik ezen a területen dolgoznak, anyagilag érdekeltté váljanak.

A gazdasági és a pályán elért eredmények alapján hol helyezkedik el a röplabda a látványcsapatsportágak között?

Nem rangsorolnám a partner szövetségekkel szemben a sportágat, hanem ismét örömömet fejezem ki, hogy ennek az elit társaságnak a tagjai lehetünk. A sportág 2017-es csatlakozása egy óriási lehetőség, melyet igyekszünk a lehető legjobban kihasználni. Jelenleg a röplabdázás taotámogatási kerete a legmérsékeltebb, ami amiatt van, mert új szereplőként nem tudtunk akkora sportági igényt felmutatni, mint a többi sportág. Egy azonban tény: a kapott keretet a sportág maximálisan kihasználja, alapot teremtve annak további növelésére. A taotámogatás legfőbb eredményének az utánpótlásban kell megmutatkoznia, ennek azonban az eltelt három év alatt nem lehet pályán elért eredményét látni. Az azonban megállapítható, hogy a 2016. év végi háromezer fős, versenyzési engedéllyel rendelkező sportolói létszám mára tizenháromezer felé emelkedett, megelőzve ezzel más taós sportágakat. Ez tisztán mutatja a röplabdázás népszerűségét, ami okot ad a bizakodásra.

Az elkövetkezendő időszakban mi lehet a magyar klubcsapatok és a válogatottak célja a nemzetközi porondon?

A következő évek fontos célkitűzése az, hogy szakmai színvonalban elérjük az európai élmezőny második felét klub- és válogatottszinten, stabil szereplővé váljunk a nemzetközi porondon, amely a hazai ismertséget és elismertséget is magával hozhatja. Fontos az állandó jelenlét a klubcsapatok számára rendezett európai kupaporondon, de – mint már említettem – a sportág megítélése szempontjából a válogatottak szereplése a legfontosabb. Itt a női válogatott állandó jelenléte az Európa-bajnokságon és a férfiak lehetőségeinek biztosítása a cél.

A férfiválogatott utolérheti-e a nőit a következő öt évben?

A férfiak problémája nem szűkíthető le csak a válogatottra, a megoldást az utánpótlás fejlesztésében kell megtalálni. A most megválasztott elnökség több tagja is érintett a férfiszakágban, dedikált feladatuk lesz a stratégia kidolgozása és a megvalósításának felügyelete. Az a cél, hogy a férfiválogatott a következő három évben kvalifikálja magát az Európa-bajnoki döntőre (legutóbb 2001-ben szerepelt az Eb-n a válogatott – a szerk.), melyhez a ranglistapontok megszerzése kiemelten fontos. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2023-ban mindkét nemben ott lehetünk az Eb-n!

A hazánkban rendezett nemzetközi versenyekben nem volt hiány az elmúlt években. A jövőben is várhatóak hasonló viadalok?

Több konkrét elnyert rendezés van, illetve a tervek is készen állnak. Jövőre – nyíregyházi helyszínnel – női U16-os Eb-döntőt rendezünk Szlovákiával közösen, s ugyanennek a korosztálynak 2023-ban is rendezünk kontinentális eseményt Szerbiával együtt, ­békéscsabai közreműködéssel. Szeretnénk, ha két év múlva a férfiszakágnak szervezhetnénk eseményt, de ennek függvénye a mutatott játék 2021-ben. A strandröplabda terén szeretnénk újra World Tour-versenyt rendezni, de nem elképzelhetetlen egy korosztályos ­Európa-bajnokság ­megrendezése sem, hiszen van erre alkalmas ­helyszínünk.

MK

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában