50 éves zenetanári pálya Kisvárdán

Kisvárda – Pénteken – május 30–án– a késő délutáni órákban ünnepre gyülekeztek Kisvárdán a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola hangversenytermében, a kollégák, barátok vendégek és tanítványok, hogy együtt köszöntsék Zarándy Zoltán zenepedagógiai munkásságának 50. évfordulóját.– Zolikám! Mi is már 35 éve –kezdte köszöntő beszédét Tóth–Tömör Ágnes, a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója – ismerjük, egymást ez is lehetne egy jubileum. Egyszerre kerültünk Kisvárdára, tanúi voltunk, vagyunk egymás életének.

Sok–sok emlék bukkan fel, közös hangversenyek, a vizsgák a régi épületben. Zarándy Zoltán kollégánk, mindenki szeretett Zoli bácsija idén kezdte meg az 50 tanévet. Tartalmas, értékes 50 év áll mögötte, sok száz, meg merem kockáztatni, ezer gyerek, akik nála tanulták a zene varázsának, a hangszer, a kórusirodalom mesterségének alapjait.

Köszönjük a töretlen munkakedvedet, a hitet és a munkádból áradó szeretetet! Szívből gratulálunk eddig elért eredményeidhez. Ne fogyjon el a szorgalmad. Kívánunk jó egészséget, hogy még sok zeneszerető gyermek kerüljön ki kezed alól mindannyiunk örömére.

Mint megtudtuk munkássága során vezetett énekkarokat, tanított vonós hangszereket, csellót, nagybőgőt, fúvós hangszereket, de az utóbbi évtizedekben a furulya volt nagy szerelme. Népi furulya, barokk furulya egyaránt a műsorán szerepelt, módszertani utakat kereset a tanításhoz, így született meg 16 kötetes iskolája, amelynek egy része az általa kiérlelt tanítási módszerek gyűjteménye, másik része értékes antológia a furulya szóló–, és kamarairodalmából.

 Zenei pálya 50 éve

Zarándy Zoltán önmagáról így vall. „1941. április 8–án születtem Borsodgeszten. Zenei tanulmányaimat Miskolcon az Egressy Béni Zeneiskolában és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola gordonka tanszakán végeztem. A szakközépiskolában 1965–ben gordonka–szolfézs tanári diplomát kaptam. Tanáraim voltak: Névely József, Erdélyi Lászlóné, Gombás Ferenc, Kardos Pál, Frank Oszkár, dr. Friedrich Józsefné, Reményi János.

Tanári munkámat 1964–től Rudabánya, Karcag, Törökszentmiklós és Kisvárda (1979) zeneiskoláiban végeztem. 2003 óta vagyok nyugdíjas, de óradíjasként most is tanítok két közeli faluban: Anarcson 2007 szeptemberétől, Dögében 1983 óta. A gordonka mellett gyakorlatot szereztem a furulya tanításában is. Ezt a hangszert tanítom a két faluban és előtte a zeneiskolában is. Néhány évi furulyázás után kezdtem el tankönyvek szerkesztését. Elkészült a Furulyások kincsestára című sorozatom 16 kötete, melyben alaptankönyvek, antológiák találhatók.

A sorozat köteteit az ország iskoláiban, Bukarestben, Erdélyben, Németországban, Belgiumban és Finnországban tanító kollégáink is eredményesen használják. A sorozat 1380–tól 1760–ig terjedő zenei korokat idézi, melyekben a korabeli magyar vonatkozások is szerepelnek.

Dögei növendékeimből a Musica Humana, a kisvárdai tanítványaimból a Kisvárdai Régi zene együtteseket szerveztem meg, akikkel bel– és külföldön sok zenei fesztiválon és versenyeken szerepeltünk (Budapest, Csíkszereda, Bécs).

 Ünnepi műsor – Köszöntések

A kis hangverseny terem színpadán először az Arcadelt kamarakórus köszöntötte Zarándy Zoltánt. A kollégák a színpadra is felhívták a kórus tagjai közzé egy közös éneklésre. Kollégák és tanítványok zeneszámokkal kedveskedtek az ünnepeltnek.

Az ünnepi esemény legnagyobb meglepetése, a volt tanítvány – ma már kolléga – furulya játéka okozta, hiszen Zámbó Petra, aki jelenleg Németországból érkezett erre az eseményre, a Lipcsi Állami J. S. Bach Zeneművészeti iskola tanára.

A Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Tóth–Tömör Ágnes adta át az iskola elismerését a Weiner Művészeti Díjat, Bábás Erika tűzzománc– és festőművész alkotását. A zenei ismeretterjesztésben végzett munkájáért a Béres József TIT Kisvárdai Egyesületének igazgatója, Marczinkó István pedig a TIT Aranykoszorús jelvényével ismerte el munkásságát.

Azok, akik nem tudtak részt venni a családi ünnepségen, levélben köszöntötték az ünnepeltet, amit Komár Lívia, a DuoArt, AMI igazgatója olvasott fel. Leleszi Tibor, a város polgármestere az ünnepelt öt évtizedes munkásságát a város elismerő oklevelének átadásával ismerte el. Az ötven év munkáját egy tablón idézték fel.

Bensőséges családi ünnepséggel, s természetes az ötven éves torta felszeletelésével tették még emlékezetessé a kollégák, a munkatársak, a tanítványok, a barátok és a tisztelők. Abban a reményben fejezték be a köszöntőket, hogy Zarándy Zoltán továbbra is megőrzi testi– és szellemi frissességét.

A Furulyások kincsestára című sorozat 16 kötetének, – melyben alaptankönyvek, antológiák találhatók– kiadása, kiadó hiányában várat magára. Kisvárda város büszke lehetne, ha patronálója, kiadója lehetne a már nemzetközileg is elismert Zarándy Zoltán zenepedagógiai munkásságának.

- Vincze Péter -