Emléket Várday István bíboros érseknek Kisvárdán

Kisvárda – Az idei év második felében –októberben és decemberben– két újabb köztéri alkotással gyarapodott Kisvárda. Mindkét alkotás a város történelmi hagyományait, s kulturális értékeit az utókor számára megelevenítő történetet dolgoz fel.

Az első magyar nyelvű levél

Az első ilyen szoborcsoport, Hlavács Viktor, kisvárdai születésű szobrászművész alkotása. A Várday István Városi Könyvtár, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza, a Református és a Római katolikus templomok által határolt területen látható. Mostantól Várday Aladár királyi kamarás szobra által a magyar kultúrtörténet számára is jelentős az első magyar nyelven írt magánlevél íróját megörökítő alkotás gazdagítja a várost. A teljes egészében magyar nyelven írt levelet Várday Aladár királyi főkincstartó küldte 1486 körül Visegrádról Kisvárdára testvérének Várday Miklósnak.

– Ezzel az alkotással méltóan emlékezve a város életében jelentős szerepet játszó Várday családra. Mátyás korát jellemezte, hiszen Várday Aladár a király közelében élt. A másik dolog, ami megragadott, hogy Kisvárda, mely ma az ország perifériáján van, akkor egy személyen keresztül mégis szoros kapcsolatban állt a „központtal”. Ez szerintem tartást adhat, a ma itt élőknek, hogy már1486–ban is volt egy olyan kisvárdai férfi, akinek személye összekötötte ezt a vidéket a központtal. A szobor egy térbeli, és időbeli utazást idéz meg és bemutatja az akkori Visegrád és Kisvárda közötti kapcsolatot – mondta többek között a szobrász, Hlavács Viktor.

Emberi tenyéren jelölte a hangírást

A másik ilyen köztéri alkotás Szurcsik József, Munkácsy–díjas művész munkája, a Flórián téren lett elhelyezve. A szobor témája a Kisvárdához köthető XV. századi zenetudós, Kisvárdai János és zenetanítási módszerét örökíti meg az utókor számára. A város szülöttje a magyar zenetörténet kiemelkedő alakja, és egyben egyik sajátos oktatási módszerének megalkotója. A szobor témája a Kisvárdához köthető XV. századi zenetudós, Kisvárdai János és zenetanítási módszere. Többek között az emberi tenyéren jelölhető hangírását alkalmazta Kisvárdai János. E módszert és tananyagát írja le diákja Szalkai László, későbbi főkancellár és érsek 1490–ben. Ebben a Szalkai –kódex néven ismertté vált könyv zenei tananyagot bemutató fejezetében található Magyarországon elsőként, a ma is használatos öt vonalas kotta, és előjegyzés rendszer. Kisvárdai János tanította a relatív szolmizációt. A szolmizációs hangokat egy kéz ábrán jelölte, és a korban ismert egyházi és világi dallamokat gyakoroltatott szolmizálva, így rögzítve a hangközöket.

A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421–ben városi joggal ruházták fel településüket.

Várday István (1425 k.–1471. jan.) Kalocsa első bíboros érseke 1457–1471. 1468–ban Várday István bács–kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban. A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421–ben városi joggal ruházták fel településüket. Az itt élők védelmét szolgálta a XV. században megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. A XVI–XVII. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban, a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591–ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.

Talán most volna lehetősége a városnak, hogy emléket állítson a Várat építtető és a település gazdasági fejlődését, annak felvirágoztatását segítő munkásságának elismeréseként Várday István bács–kalocsai érsekének. Ez az alkotás, lehetne a Várszínház bejáratánál lévő dombon, ezzel is jelképezve a Várday család, jelentős szerepét a város életében.

Vincze Péter