MEÖT-javaslat: a Fővárosi Törvényszék végezhetné az egyházak regisztrációját

Budapest, 2013. március 8., péntek (MTI) - A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) azt javasolja, hogy az egyházi törvény módosításakor a törvényalkotó fontolja meg az egyházak regisztrációjának a Fővárosi Törvényszék jogkörébe való utalását, mert ha ezt a tevékenységet egy bíróság végezné, akkor véleményük szerint az egész folyamat áttekinthetőbb és alkotmányjogi értelemben is megalapozottabb lehet.

Az egyházügyi államtitkárnak, Hölvényi György írt levelükben, amelyet az MTI-nek pénteken juttattak el, azt írták: aggályosnak tartják az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának módosító javaslatát, mert az megítélésük szerint nem kezeli megfelelően az Alkotmánybíróság (Ab) által is kifogásolt eljárást, az egyházak parlamenti döntéstől függő regisztrációját.

A dokumentumban, amelyet Steinbach József MEÖT-elnök és Fischl Vilmos főtitkár jegyez, hozzátették: egyetértenek az Ab levezetésével, amely a mindenkori Országgyűlést alapvetően politikai döntéshozó testületként írja le, így az "e testület által hozott minősítés szükségszerűen nem lehet mentes esetleg politikai szempontoktól, érdekektől. Ezzel az eljárással pedig sérülhet az egyház és állam elválasztásának elve".

A MEÖT nem tartja elegendőnek az alaptörvény vonatkozó részébe "toldott mondatot, amely a parlament döntése elleni alkotmányjogi panasz lehetőségét adja meg", mert az szerintük nem azonos az Ab által hiányolt jogorvoslattal. Ugyanis amikor az Országgyűlés egy vallási közösség egyházkénti elismerésére irányuló kérelméről dönt jogalkalmazóként, közigazgatási hatóságként járna el, s e döntése mint konkrét egyedi közigazgatási aktus elleni jogorvoslatot kellene biztosítani, mert csak ez felelne meg a tisztességes eljárás és a jogorvoslathoz való jog követelményének - írták.

Kifejtették: az alkotmányjogi panasz lehetőség egy alaptörvény-ellenes jogszabály vagy bírósági döntés ellen, amely egy rendes eljárás esetén csak mint rendkívüli jogorvoslat illeti meg a jogaiban sértett felet, de ezt meg kell előznie egy "rendes" jogorvoslati eljárásnak, a módosító javaslat pedig nem valószínűsíti ennek a sarkalatos törvénybe való beiktatását.

A levél szerint messzemenően támogatják ugyanakkor, hogy az állam az általa meghatározott szempontok és elvek alapján döntsön az egyházakkal való együttműködésről. Ennek megvalósítása lehet, ha - a már részben meglévő egyházi keretmegállapodások kiegészítéseként - az állam az egyes kormányzati szakterületekre vonatkozóan együttműködési megállapodásokat köt.

Meglátásuk szerint a bizottsági módosító javaslat által bevezetni kívánt új fogalom, "az együttműködésre való alkalmasság" kitételének tartalma "nehezen tisztázható, bizonytalan, megengedhetetlenül tág határok közötti, kiszámíthatatlan, egyes esetekben akár ötletszerű jogértelmezésre adna lehetőséget", s nem küszöböli ki az önkényes jogértelmezés lehetőségét, ezért javasolják ennek elhagyását.

- MTI -