Hajdú-Bét - Károsultak: elkészült a kárenyhítési jogszabálytervezet

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - A Hajdú-Bét Rt. egykori károsultjainak információi szerint elkészült az a jogszabály-tervezet, amelynek alapján összesen 200 millió forintos vissza nem térítendő, de minimis kárenyhítési támogatáshoz juthatnak azok az élőállat-szállítók, akiknek 20 millió forintnál alacsonyabb összegű a követelésük.

Kapin Albert károsult csütörtökön, a Haza és Haladás Egyesület székháza előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a jogszabály elfogadása esetén az együttesen mintegy 1,6 milliárd forint kárt szenvedett károsultak a felszámoló által regisztrált összeg meghatározott százalékát igényelhetik.

Ismertette: a sajtótájékoztatót - amelyen mintegy tucat állattartó is jelen volt - azzal a céllal rendezték, hogy kérdéseket tegyenek fel Bajnai Gordonnak a károsultak nevében, egyebek mellett azt szeretnék megtudni, a Hajdú-Bét felszámolását követően hová lett a libák ára.

A károsultak a tájékoztató alatt táblákat tartottak, amelyeken egyebek között "Nem felejtünk!" és "Bajnai a tolvajok fejedelme" felirat szerepelt. Magukkal hoztak két libát is, hasonló tartalmú táblával a nyakukban.

Kapin Albert azt mondta: a tönkrement gazdák, nehéz helyzetbe került ötszáz család kártalanítása mindeddig nem történt meg, a Hajdú-Bét felszámolója nem tárgyal a károsultakkal, nem válaszol leveleikre. Úgy vélte, a többségi tulajdonos Wallis Rt. a felszámolás előtt kimentette a vagyont, ez az egyik oka annak, hogy a pénzükhöz nem tudnak hozzájutni. Szerinte tízmilliárd forintos nagyságrendű vagyonkimentés történt; a Wallis Rt.-nek közel száz cége volt, amelyekben elfolyhattak a pénzek.

A károsult hangoztatta: bízik abban, hogy tíz év után az ügyészség újra fogja göngyölíteni az ügyet, s abban is, hogy alakul egy vizsgálóbizottság. Az, hogy milyen jogi lépéseket tesznek, a vizsgálat eredményétől függ - mondta.

A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt, a víziszárnyas-termékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére, ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis, amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. A Hajdú-Bét mérlegét 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni. A 2003-ban kialakult, legfőképp a víziszárnyas-piac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette a vállalatot. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, és önmaga ellen kért felszámolást.

Bajnai Gordon jelenleg az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője, a tömörülés korábban nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a volt kormányfő nem felelős a Hajdú-Bét csődjéért. A szövetség tájékoztatása szerint Bajnai Gordon másfél évvel azután került a Wallis Rt.-hez, hogy a cégcsoport beruházott a Hajdú-Bétbe, közvetlenül nem vett részt annak irányításában, üzletpolitikájának alakításában. Ennek ellenére többször is személyesen hívta fel az agrárkormányzat figyelmét a bajba jutott gazdák nehézségeire, ennek hatására az állam több lépcsőben kártalanította a legkisebb termelők tekintélyes részét.

Bajnai Gordon a közelmúltban azt mondta, örül annak, hogy kártérítést kapnak a károsultak. Emlékeztetett arra, hogy a tulajdonos egy 10 milliárd forint értékű beruházással próbálta életben tartani a céget, ez azonban csak három évig sikerült. Az ázsiai madárinfluenza, a forint hirtelen erősödése, a minimálbér radikális megemelése és a Bábolna 35 milliárd forintos állami "kitömése" volt az oka annak, hogy a Hajdú-Bét nem volt képes tovább versenyezni és összedőlt - mondta.

A kormány április végi döntése alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) május 7-én tárgyalóasztalhoz ült a Hajdú-Bét károsultjaival. A jogszabályi háttér megteremtését követően, várhatóan a nyár elején megkezdődik a kárt szenvedett baromfitenyésztőknek szánt mintegy 200 millió forint kiutalása - közölte korábban a VM.

- MTI -