Marso-Nyíregyháza – Ennek így csakis kiesés lehetett a vége

Miközben ünnepel a színültig megtelt Gabányi-sportcsarnok népe, a vendégtábor is megtapsolta a szomorú kiesőket
Miközben ünnepel a színültig megtelt Gabányi-sportcsarnok népe, a vendégtábor is megtapsolta a szomorú kiesőket - © Fotó: Bodnár Tibor
Nyíregyháza – Számtalan a kérdés az utolsó meccs után, de egy biztos, legkevésbé a játékosok tehetnek a kialakult helyzetért.

„Nyíregyháza, Nyíregyháza!” – zengett-zúgott egy órával a kezdés előtt Újbudán a Hauszmann Alajos utca, a MAFC csapatának otthont adó Gabányi László Sportcsarnok környéke. Jó volt látni, hogy mennyi embert megmozgatott a Marso-Nyíregyháza utolsó bajnoki mérkőzése, amely nem kevesebbről döntött, minthogy megkapaszkodik-e a társaság az élvonalban, vagy zsinórban 13, összesen pedig 15 évnyi szereplés után alászáll.

Nos, kevesebb mint három óra múlva megtudtuk a választ: kiesett a csapat…

Pontosabban már az osztályozó harmadik állomásának második negyedében lehetett látni, hogy ennek rossz vége lesz. A MAFC-osok azt dobtak be, amit akartak, Rashad Andersonra nem találtunk jelzőt, a hazaiak 72 százalékos első félidei mezőnymutatója pedig 57 pontot és 19 pontos előnyt jelentett a számukra.

A nyíregyháziak a folytatásban is mindent megtettek, feljavult a védekezésük, csak a támadás nem akart jobbá válni. A harmadik negyed végén, mínusz tizenkettőnél még élt a remény, zúgott is 150 nyíregyházi torokból, hogy „mindent bele”.

Amikor azonban Rashad Anderson berakta a negyedik trojkáját, 81–62-re alakítva az eredményt, végleg eldőlt minden. De miért most táltosodott volt meg a 18 idegenbeli meccséből mindössze egyet megnyerő nyíregyházi csapat? Miért most állt volna mellé a szerencse, amikor egész évben elkerülte?

És miért ne lett volna az egész bajnoki év hű tükörképe ez a mérkőzés?

És miért volt az, hogy a szurkolók így is megtapsolták a játékosokat? Azért, mert ők is tudták jól: legkevésbé a pályán példásan küzdő csapat tehetett a kialakult helyzetről. Hajtottak ők becsülettel, nemcsak most, egész évben. De ennyit tudtak, a tabella pedig ennyi meccs után nem hazudik: ebben az évben a Nyíregyháza volt a leggyengébb csapat az NB I A csoportban. Gyengébb, mint a MAFC, amely a végére remek légiósokat talált, és joggal kerekedett felül az osztályozós párharcban.

NB I A csoport: Férfiak, osztályozó, 3. mérkőzés

MAFC–Marso-Nyíregyháza
98–81
(27–20, 30–18, 15–22, 26–21)

Gabányi-sportcsarnok, 1000 néző, v.: Pálla, Papp P., Kapitány.

MAFC: M. Smith 28/6, Misek 7/3, R. Anderson 27/12, Kovács Á. 5, C. Johnson 9. Csere: Lakits 5, Nwakamma 15/3, Mócsán 2. Edző: Garai Péter.

Marso: Savic 10/6, Unruh 16/9, Kósa T. 7/3, Miller 2, Krsztanovics 23. Csere: Nagy K. 12/9, Ware 8, Bus I. 3, Molnár M. Szakmai igazgató: Sitku Ernő.

Kipontozódott: Lakits (26. perc), Ware (39.).

Az eredmény alakulása, 3. perc: 10–4, 6.: 15–16, 9.: 25–18, 14.: 39–21, 17: 49–29, 24.: 60–43, 29.: 71–57, 33.: 78–62, 38.: 89–75.

Mesterszemmel

Garai Péter: – Bors, Dinnyés, Papp Zs., Móricz, Kangyal, Vittay! Ez a csupa nagybetűs csapat is kellett a bennmaradáshoz, amely pályán belüli és kívüli együttes munka eredménye.

Sitku Ernő: – Ahogy az életben, a sportban is vannak szép és szomorú pillanatok. Ez most nekünk nagyon szomorú. Fel kell állni, s dolgozni tovább, hogy Nyíregyházán legyen kosárlabda.

Az egyik fél második győzelméig tartó párharc végeredménye: 2–1 a MAFC javára

(A teljes cikk a Kelet-Magyarország 2016. május 9-i számában és a http://www.kelet.hu oldalon.)








hirdetés