Nézőpont: Hatalmas oltalom

Ha valaki az interneten rákeres a Zenepalota Debrecen szavakra, beléphet a nosztalgikus múltba: az 1800-as évek első harmadába, amikor egy vaskereskedő állt a zenedei egylet élén. Szabó Katalin jegyzeteS bár a szervezet működését a szabadságharc félbetörte, a Hangász Egylet kis vagyonkáját - 140 forintot és 65 krajcárt - takarékpénztárba helyezve megalapozták egy zeneművészeti társulat anyagi forrását. Ekként kelt életre 150 éve a Debreczeni Zenede. Majd eltelt 50 év, és az egylet szerződésben, leltárral átadta a városnak az addig alapítványokból működő intézetet. „Feláldozva a Zenede félszázados autonómiáját és a függetlenség árán keresni a művészet magas érdekeire védelmet a város hatalmas oltalma alatt.(Drumár János).”

P. Stébel Ildikó, az intézmény informatikus könyvtárosa munkája révén ismerkedhetünk (ennél valamivel bővebben is) a Zenede történetével.

Nosztalgiára azonban mégsincs ok, mert a lepusztulni hagyott épület láttán durva hangsúlyt kap a kérdés: miért? Talán, mert összességében igen kevesek számára fontos ez. Nem lesz miatta demonstráció vagy jelentős szavazatvesztés.

Az államosítás meg kifejezetten jól jön: a kérdést ezentúl Budapestre kell címezni. Eddig tartott „a város hatalmas oltalma”. Ó, szegény Hangászok.