Turistalátványosságot csinálnak az Árpád-vonalból az ukránok

A legtöbb erődítmény Kárpátalja szolyvai, volóci és ökörmezői járásában maradt fenn aránylag épen. Legutóbb Kolocsava, azaz Alsókalocsa térségében alakítottak ki múzeumot három közeli bunkerben – adta hírül a Mukachevo.net hírportál. Az egyik betonerődítmény megfigyelőpontként, a másik tábori kórházként működött, míg a harmadikban a magyar honvédek tábori konyhája volt.

Ezeket avatott kezek igyekeztek az eredeti rendeltetésük szerint berendezni úgy, hogy lehetőleg a leghűbben tükrözzék a negyvenes évek magyar katonai miliőjét. Mihajlo Delehan kárpátaljai történész szerint ez a védvonal legalább olyan erőt képviselt, mint a szovjeteké Sztalingrád alatt. Nem csoda, hogy a Vörös Hadsereg csak a magyar csapatok visszavonulása után mertek átkelni a Kárpátokon.

Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt, légvonalban több mint 600 kilométeren át. A vonal építkezése már 1940-ben megkezdődött és 1943-ban, a sztálingrádi csata után gyorsították fel a kiépítését. Az ökörmező járási Alsókalocsa térségében, a Talabor folyó partjai mentén az említetteken kívül még további 35, többé-kevésbé épségben maradt Árpád-vonalbeli bunkert lehet találni a hegyoldalak fái között.

– Palkó István, Ukrajna/Kárpátalja –