New York Times: görög kiadáscsökkentés - nehéz lebontani a kölcsönös szívességek rendszerét

Athén/Budapest, 2012. április 10., kedd (MTI) - Miközben Görögország a pénzügyi összeomlás szélére került, a nemzetközi hitelezők pedig nyugtalanul várják tőle a további nadrágszíjmeghúzó intézkedéseket, a munkaerőpiac liberalizálását, a bürokrácia csökkentését, a közalkalmazottak és köztisztviselők számának csökkentését, az athéni parlamenti képviselők nagyon sokat dolgoztak az elmúlt időszakban. Igaz, nem mindig azt tették, ami elvárható lett volna tőlük - olvasható a The New York Times című amerikai újság honlapján.

Voltak olyan képviselők, akik Égei-tengeri halászati engedélyért lobbiztak luxusjachtok tulajdonosai számára. Mások köztisztviselői állást kértek díjnyertes sportolóknak vagy megszüntetett állami cégek alkalmazottainak. Volt olyan, aki kivételt kért a sokat bírált ingatlanadó alól a színházak és a mozik számára. Másvalaki azt kérte, hogy mérsékeljék az illegálisan felépített ingatlanok utáni büntetést, és így tovább.

Az amerikai lap beszámolója szerint a képviselők az állami költségvetési kiadáscsökkentésről szóló törvény elfogadása előtti utolsó pillanatokban olyan sok kéréssel bombázzák a kormányt, hogy a csökkentés értéke az eredetinek már kevesebb mint 10 százalékára apadt volna, ha Lukasz Papadémosz miniszterelnök nem utasította volna vissza a legtöbbet. Azt kérte a képviselőktől, hogy a parlament - valószínűleg szerdai - feloszlatása előtt csak "az életbevágóan fontos" tételekkel rövidítsék meg a megszorító csomagot, vagyis "hizlalják vissza" a kiadásokat a tervezetthez képest. Megvan a veszélye azonban annak, hogy a kivételekre vonatkozó tömérdek kérés miatt halasztódik a parlamenti szavazás.

A dolgok jelenlegi állása szerint a törvényhozási választásokat valószínűleg május 6-án tartják meg.

Görögországban a kölcsönös szívességek rendszere legalább olyan régi, négy évszázados, mint ahány évig tartott az az időszak, az oszmán uralom, amelyben ez a rendszer kialakult.

A mai politikusok nagy része erre a rendszerre építette karrierjét, s ez tükröződik a fenti javaslatokban is. Nagyrészt ez a gyakorlat a felelős azért, hogy Görögország felhalmozta hatalmas adósságát. A mostani parlamenti civakodásból ítélve ez a rendszer nem mostanában fog eltűnni, ha egyáltalán eltűnik valamikor - állapította meg az amerikai napilap.

A külföldi hitelezők mindenesetre ceruzával már bejelölték a naptárukban, hogy júniusban lesznek a tárgyalások a görög kormánnyal - bármilyen kabinet is alakul meg addig - a következő hitelcsomagról, amelynek feltétele, hogy az állami kiadásokból Athén további 14 milliárd dollárnak megfelelő összeget farag le a következő két évben.

-MTI-