OGY - IMF-meghallgatás - Borbély: az ÁKK-nak most is hosszabb időszakra elegendő tartaléka van

Budapest, 2012. szeptember 26., kedd (MTI) - A 2008-as 20 milliárd eurós IMF-hitelcsomagra elsősorban nem adósságkezelési célból volt szükség, az adósságkezelő akkor is - miként most is - hosszabb időszakra elegendő tartalékkal rendelkezett - fejtette ki Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.

A szakember a bizottság A 2008-as IMF-megállapodás és körülményei című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: a hitelpiaci válság Európát március elején érte el, aminek hatására a kibocsátási tervet módosítani kellett.

Egyrészt a forintkötvény értékesítést csökkentette, másrészt növelte a kincstárjegy- és a devizakibocsátást, és ezzel működött a rendszer - fogalmazott vezérigazgató-helyettes.

Elmondta: sajnálatos módon akkor - mivel új helyzet volt -, más piaci megítélése volt annak, ha valaki az Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult. Akkor azt gondolták a piaci szereplők, hogy pénzügyi gondok vannak, így a hitelminősítők rontottak Magyarország kilátásain, a befektetési bankok már nem vásároltak állampapírokat, és voltak olyanok is, amelyek elkezdtek állampapírt értékesíteni - tette hozzá.

Borbély László András ugyanakkor kiemelte, hogy egyéb - az adósság finanszírozásán kívül álló - tényezők indokolták a hitelfelvételt.

Makkai Mária, az Állami Számvevőszék igazgatója a szervezet jelentését ismertetve kijelentette: a számvevőszéki vizsgálatok alátámasztják az államadósság-kezelő azon megállapítását, hogy az adósságkezelés igénye nem indokolta a hitel felvételét.

Hozzátette: a hitelből lehívott első, 4,9 milliárd eurós részletet a jegybanknál helyezték el devizabetétként. "Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a forrásra fizetendő kamattól: a devizabetét 2008-2009. évi kamatbevétele 11,3 milliárd forint volt, míg a lehívás 2009. évi kamatkiadása 30,0 milliárd forint".

- MTI -