Uniós források óvatosságra intenek az újabb szerb-koszovói tárgyalási forduló előtt

Brüsszel, 2013. március 19., kedd (MTI) - Uniós források óvatosságra intettek kedden azokkal a várakozásokkal kapcsolatban, hogy a szerb és a koszovói miniszterelnök között történelmi jelentőségű megállapodás jöhet létre akár már a következő napon, Brüsszelben tartandó újabb találkozójukon, az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezése terén.

Az uniós országok külügyminiszterei legközelebb csak április 22-ikén ülnek össze Luxembourgban, addig tehát van még idő újabb egyeztetésekre - mondta egy név nélküli nyilatkozó európai bizottsági forrás. Ezzel arra utalt, hogy az unió a szerb-koszovói viszony normalizálását szabta feltételül ahhoz, hogy Belgrád, illetve Pristina tovább léphessen az európai integráció útján. Hogy a felek kielégítő haladást értek-e el, azt majd az uniós végrehajtó intézmény - az Európai Bizottság - fogja véleményezni, és e vélemény alapján a tagállami külügyminiszterek döntenek majd a hogyan továbbról.

Szerbia elvben már hivatalos EU-tagjelölt, és most azt szeretné, ha időpontot kapna a tényleges EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Koszovó egyelőre csak abban reménykedhet, hogy Brüsszel elvben elképzelhetőnek minősíti egy EU-koszovói társulási megállapodás megkötését, és utat nyithat az erre irányuló tárgyalások előkészítése előtt.

Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő a korábbi hónapokban már több részkérdésben megállapodásra jutott egymással a Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vendégeként - sőt, tevékeny közreműködésével - lezajlott hat korábbi tárgyalási fordulón. Így például megkezdődhetett a koszovói-szerb határon a korábban rendszeres erőszakos összetűzések színterének számító átkelő pontok közös működtetése, valamint megtalálták a kompromisszumos diplomáciai formulát arra, miként vehet részt Szerbia és Koszovó egymástól független tényezőként különböző regionális konferenciákon.

A legkeményebb dió azonban az Észak-Koszovóban többséget alkotó szerbek helyzetének rendezése. Brüsszel ebben az ügyben is megállapodást vár a felektől, ellenkező esetben nem lát lehetőséget az érdemi előre lépésre Szerbia, illetve Koszovó európai integrációs folyamatában. A tárgyalások "a párhuzamos struktúrák felszámolásaként" jelzett témában folynak. E körülményes kifejezés valójában arra az egyszerű tényre utal, hogy az észak-koszovói szerbek a korábbi szerb állami intézmények további működését akarják. Nem hajlandóak elismerni, hogy a koszovói függetlenség 2008-as kikiáltása óta ők immár az albán többségű Koszovóhoz tartoznak, nem akarnak koszovói hivatalokhoz és előírásokhoz igazodni.

Már az előző Dacic-Thaci találkozón is ez volt a téma, és akkor - diplomáciai források szerint - nagyjából odáig jutottak, hogy az észak-koszovói szerb települések önkormányzatai valamilyen közös szervezeti formát hozhatnak létre. Az egyetértés azonban - pillanatnyilag - ezen a ponton véget is ér: a szerbek tényleges végrehajtó államhatalmi jogkörrel szeretnék felruházni ezt a közös szervezeti formát, a koszovói albánok azonban erről hallani sem akarnak. Minden jel szerint kőkemény alkudozásokra van még szükség ahhoz, hogy körvonalazódjon az észak-koszovói szerbek önigazgatásának kölcsönösen elfogadható mértéke, tartalma.

A keddi előzetes nyilatkozatok egyik fél részéről sem jelezték konkrét engedmények szándékát, de az elzárkózást sem. Az unió mindenesetre világossá tette, hogy megegyezést vár. Diplomaták szerint a szerbek esetében ennek akár már idén júniusi EU-csatlakozási tárgyaláskezdés lehetne a jutalma.

- MTI -