Székelyzászló-ügy - Orosz lap - Románia magyar "lázadást" provokált

Moszkva, 2013. április 1., hétfő (MTI) - Románia Moldáviára igényt tartva kiprovokálta, hogy fellázadjanak a Romániában élő magyarok - vélekedett a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői kommentárjának szerzője.

A hidegháború befejeződését, a Szovjetunió széthullását és a szocialista tömbön belüli fegyelem megszűnését követően Kelet-Európában számos gócpont, Koszovótól a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi és területi konfliktus jelent meg - írta a független újság elemzője.

Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerősödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki. Ezek egy része a Romániával való egyesülésért lépett fel. A konfliktus új lendületet vett 2006 júliusát követően, amikor Traian Basescu román államfő nyíltan beszélt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséről.

A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója szerint egy ilyen szintű román vezető szájából minimum átgondolatlan volt a kijelentés, tekintettel arra, hogy Romániában körülbelül kétmillió magyar él.

Az országos orosz lap kommentátora ezt írta: "az elmúlt években Erdély magyarok lakta megyéiben nem egyszer alakultak ki nemzetiségi alapú forrongások". Az idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljáró azt követelte, hogy távolítsák el a helyhatóság épületéről a székely zászlót - tette hozzá.

A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetői - minthogy kötik őket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek - nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián. A szerző szerint azonban Bukarest várhatóan elutasítja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bővítését, és ez csak erősíteni fogja az ellenállást.

A cikkíró szerint "nem nehéz előre látni, hogy +a zászlók háborúja+ sokkal komolyabb konfliktusokba is átnőhet".

Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, és honfitársai autonómiaköveteléseinek támogatásáig ment el. Hozzátette: "ugyanakkor a szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzetének befolyásolására tett gyakori kísérletek, amelyek a hivatalos csatornák mellőzésével, úgymond az adott kormányok feje felett történtek, megnehezítették a konstruktív párbeszédet".

Az orosz lap cikkírója nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlődnek, legalábbis addig, amíg a Székelyföldön élő magyar lakosságnak nem biztosítják a helyi önkormányzat megteremtését és anyanyelvük hivatalos használatát.

http://www.ng.ru/courier/2013-04-01/11_flags.html

- MTI -