Sikeresen útnak indították a második Vega hordozórakétát Kourou-ból

Párizs, 2013. május 7., kedd (MTI) - Sikeresen útjára indították a Francia Guyanában található kourou-i űrközpontból az Európai Űrügynökség (ESA) második Vega hordozórakétáját közép-európai idő szerint kedden hajnalban.

Az olasz vezetéssel kifejlesztett, kisméretű hordozórakéta tavaly év eleji bemutatkozása alkalmával állt pályára több kisebb űreszköz mellett a Masat-1, az első magyar készítésű műhold.

A Vega VV02 nevű hordozóeszköz ezúttal két Föld-megfigyelő holdat, az európai Proba-V-t és a vietnami VNREDSat-1-t, valamint az első észt műholdat, egy egyetemi kutatásokra szolgáló - kisméretű -, úgynevezett pikoszatellitet, az ESTCube-1-et állította Föld körüli pályára.

A Proba-V az ESA kísérleti Proba (Project for On-Board Autonomy) sorozatának negyedik tagja. A műhold a földi növénytakaró változásait figyeli meg napi szinten. Az adapterrel együtt elsőként levált Proba-V 820 kilométer magas pályán működik.

A vietnami VNREDSat-1A 665 kilométeres magasságban kering. A 120 kilogrammos műhold feladata a klímaváltozás hatásainak kutatása, a katasztrófa-megelőzés, valamint a természeti erőforrások jobb kihasználásban való segítség. A szatellitet a vietnami kormány megrendelésére az európai EADS Astrium építette. Ez a harmadik vietnami műhold, az előző kettő távközlési céllal épült. A mostani az első, amely Föld-megfigyelési feladatot lát el: 2,5 - 10 méteres felszíni felbontású optikai műholdfelvételeket készít.

A vietnamiéhoz hasonló űrpályán mozog az első észt űreszköz, az ESTCube-1, amely méreteiben a magyar Masat-1-hez hasonló, alig 1,3 kilogramm. A magyar műholdhoz hasonlóan egyetemi építésű miniatűr kísérleti pikoszatellit az észt űrkutatás fejlesztésén kívül műszaki célt is szolgál: a napszél ionjait felhasználó, úgynevezett elektromos napvitorla technológiát teszteli.

A második Vega hordozórakéta eredetileg közép-európai idő szerint szombat hajnalban indult volna Kourou-ból. Az indítást azonban a légkör magasabb rétegeiben fújó erős szél miatt az utolsó pillanatban el kellett halasztani.

A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú Vega hordozórakéta fejlesztését 1998-ban kezdték el, a projekt költsége 776 millió euró (230 milliárd forint), amelynek csaknem 60 százalékát Olaszország vállalta magára. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is állítani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is. Kis terheket, 300 kilogrammtól 1500 kilogrammig szállít Föld körüli alacsony poláris pályára, amelyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el.

Az Egyenlítő közelében található kourou-i űrbázisról három, különböző méretű rakétának köszönhetően bármilyen objektum a világűrbe küldhető: a Vega mellett az Ariane-5 rakétákkal 9,5 tonnányi, az orosz Szojuz hordózókkal pedig 3 tonnányi súlyig a távközlés, a meteorológia, az óceánkutatás, valamint az optikai, a környezetvédelmi és földmegfigyelést segítő műholdaktól kezdve az európai gyártású automatikus teherűrhajóig (ATV), utóbbi felszerelést és üzemanyagot szállít a Nemzetközi Űrállomásra.

- MTI -