Milliárdos kérdések

Magyarországon a fű se nőne, ha nem lennének uniós támogatások – jelentette ki nemrég egy tanult ismerősöm, ez pedig ellentmondani látszik Varga Mihály pénzügyminiszter azon kijelentésének, hogy a magyar gazdaság uniós pénzek nélkül is működne, a források elkényelmesítették a hazai vállalkozásokat. Bednárik Mónika jegyzete.

Ha az átlagember szemével nézzük a fejlesztési ezermilliárdokat, akkor joggal mondhatjuk azt, az utóbbi években nem hallottunk (vagy nagyon keveset) olyan útátadásról, épületavatásról, gazdasági fejlesztésről, ahol nem az EU-s támogatás fedezte a beruházás szinte teljes költségét, míg a hazai forrás 5–15 százalék körül mozgott. Vitatkozott azon mindenki, jó célokra költjük-e a milliárdokat, ugyanis egy időben sok volt a szökőkút és a csilli-villi, térkövezett park, de ha nincs uniós dotáció, sáros településrészek, lepukkant városközpontok hirdetnék a „nincset”.

A vállalkozásfejlesztésekre, munkahelybővítésre, kapacitásnövelésre, egészségügyi és oktatási intézmények korszerűsítésére fordított egyetlen forintról sem gondolta azt senki, hogy haszontalan helyre kerülnek. Persze az már más kérdés, hogy célba ért-e minden fillér. Vagy a mély nadrágzsebű kapzsik és ügyeskedők, a pályázati adatlapokkal zsonglőrködők úgy tüntettek el milliókat, hogy a nagy parádéval átadott épület faláról hetekkel később omladozni kezdett a vakolat… Igaz, el sem készült volna uniós eurók nélkül, ám felvetődik: hogyan működne az ország és a magyar gazdaság, ha ez a forrás nem lenne? Rosszul vagy csak rosszabbul?

- Bednárik Mónika -